Dr. Büki György gyermek-neurológus a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkáját segíti Budapesten és a határon túl élő, nehéz élethelyzetben élő gyerekeknél.

 

A civil szervezet élő példája annak, hogy összefogással mennyi eredményt érhetünk el. A kizárólag adományokból működtetett Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat itthon és a határon túl is olyan tevékenységekkel segíti a rászoruló családokat, amelyek nem csupán a mindennapi problémák túlélésében nyújt hathatós támogatást. A társadalmi felelősségvállalás élő példájaként a szervezet önkéntes orvos csoportja és a gyermek neurológiai szakrendelés az egészségügyi ellátásban fellépő hiány területeken is hathatós segítséget jelent a családoknak.

 

Dr. Büki György gyermek-neurológussal arról beszélgettünk, hogy a hiperaktív gyermekek egészségügyi ellátásában a táplálkozással milyen módon befolyásolhatjuk az életminőség javulását az érintett gyermekeknél.

 

 

 

 

 

Hogyan került kapcsolatba a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal?

 

 

  • Eleinte csak laza kapcsolatban voltam a szervezettel. Egy határon túli csecsemőotthon felszámolásában vettem részt önkéntes neurológusként. Az volt a feladatom, hogy orvosként mérjem fel a fejlődési állapotukat. Ennek a munkának a kapcsán fonódtak szorosabbra a szálak a Gyermekmentő Szolgálattal és amikor egy támogatónak köszönhetően megnyílhatott a rendelő, onnantól velük dolgozom.

 

 

Kik vehetik igénybe a szolgáltatásukat?

 

 

  • Kötelességemnek érzem, hogy ha valaki hozzánk fordul, akkor az megkapja a segítséget. Természetesen, akiknek lehetőségük van a szervezet támogatására, attól elfogadunk hozzájárulást. Akiknek a szociális helyzete nem engedi meg, hogy finanszírozzák az ellátást, azok számára a kezelések és a terápiás ellátás ingyenes. Mindezt a Gyermekmentő Szolgálat támogatóinak köszönhetjük.

 

 

 

 

 

Hányan dolgoznak a rendelőben?

 

 

  • Minden új érkezőt én mérek fel orvosként. A terápiás szakaszba csatlakoznak be a gyógytornászok, gyógypedagógus, pszichopedagógus, logopédus. Különböző terápiás módszereket alkalmazunk attól függően, hogy a hozzánk kerülő gyermek személyes fejlődése milyen megoldást kíván.
 

 

Miben lehet előrelépni a fejlesztés során?

 

 

  • Mi azt az irányelvet képviseljük, hogy a gyermek meglévő kompetenciái mentén haladjunk. Azt szeretnénk erősíteni, amiben jó, és ehhez fejlesztjük a hiányterületeket. A funkció gyakoroltatás helyett arra törekszünk, hogy a központi idegrendszer számára megfelelő ingereket biztosítunk, melyek széles alapot nyújtanak ahhoz, hogy építkezni tudjon, majd komplexebb feladatokat is könnyebben teljesítsen. Mivel gyermekekkel dolgozunk, ezért fontos, hogy mindez, játékfolyamatba ágyazva, ne feladat kirovással történjen meg. A tapasztalataink szerint ez egy működik. Ezt igazolja vissza az is, hogy a gyermekek láthatóan szívesen járnak hozzánk, élvezik a foglalkozásokat.

 

 

Milyen típusú funkciókat fejlesztenek?

 

 

  • Az adott probléma és a megfelelő terápia párosítása a legfontosabb feladat. Mi elsősorban a kisebb központi idegrendszeri működészavarokkal élő gyerekekkel foglalkozunk, mint például a figyelemzavaros gyerekek. Mindig azt keressük, mi működik jól. Ez jó alap a hiányterületeken való fejlődéshez. A népesség 5-7 százaléka érintett ebben. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni és talán nem is betegségként kellene felfogni, hanem egyfajta adottságként kezelni. A mai körülmények és iskolai rendszer komoly problémát okoz ezeknek a gyerekeknek. Elsősorban azért, mert olyan ingerekből kap lényegesen többet, amiket rosszul tűr, és fontos ingerektől fosztja meg őket a rendszer, ami lételemük, mint például a gyors reakció és a mozgás.

 

 

 

A táplálkozással hogyan lehet segíteni az érintett gyerekeknek?

 

 

  • A megfigyelések szerint bizonyos táplálkozási szokások megváltoztatásával jobb állapotban lehet őket tartani. A diéta betartásával a közérzetük is sokat javul. Vannak akik a tejre és a cukorra reagálnak szélsőségesen. Az elfogyasztott termékek után általában néhány órával az érintett gyermekek túlérzékenységi reakciókat adnak. Szülők úgy fogalmazzák meg, hogy „jobban pörögnek”. Ezek a táplálékok intenzív ízeket biztosítanak, illetve gyors kielégülést adnak a táplálékfogyasztásban, így a gyermekek gyorsan tudnak más, általuk preferált tevékenységgel foglalkozni. Az egyoldalú, túlsúlyban lévő táplálékok kiszűrésével valóban sokat tudunk tenni ezekért a fiatalokért. Természetesen az étkezési szokások áthangolása nem zökkenőmentes, de a fokozatosság elvén alapuló átszoktatás gyakran hoz eredményt. A diéta elrendeléséhez egy jogszabály változás miatt gasztroenterológus bevonása szükséges. Ehhez szakmai összefogásra van szükség. Ebben segítségünkre lehet a Heim Pál Gyermekkórház, amely intézmény orvosai nagyon sokat tesznek önkéntesként is a határon túli gyermekek egészségügyi ellátásában is.

 

 

Dr. Büki György rendeléséről az alábbi e-mail címen lehet tájékoztatást kapni: ngysz@gyermekmento.hu

 

 

http://www.gyermekmento.hu/

 

Csaba Beatrix