KOVÁCS EMŐKE ÍRÁSA

„A Balaton klímáia különleges helvzetéből ered. Képzeljünk el 75 km hosszú, átlag 3-4 m mélységű lemezt a nagv földtekén, ez a valóságban papírvékonvságnak felel meg. Vizét már a kora tavaszi napsugár egyenletesen melegíti át, az óriási horizont és a tó víztükre pedig hatalmas inszolációt okoz. Ily hatalmas és sekély tó Európának egyedülálló különlegessége. A Balaton különösen alkalmas egészséges, csakis üdülést igénylő gyermekek részére, akikre a balatonparti nyaralás nagyszerű hatású. Kedélyük szemmel láthatólag javul, étvágyuk, színük örvendetesen változik. Kiváló hatású lesz a Balaton fáradt, munkában túlhajtott felnőtt nőkre, akik valamely súlyosabb betegségen estek keresztül, valamely betegséggel szemben, csökkent ellenállóképességgel bírnak.” – ezt a véleményt a 20. század első felében egy orvosi szaklapban olvashatjuk a Balatonról. A Balaton gyógyító erejében sokáig hittek a hazai orvosok is. Nagyformátumú medikusokat mutatunk most be, akik tevékenységükkel, kutatásaikkal, szolgálatukkal fontos szerepet töltöttek be a tó életében.

Mangold Henrik és Balatonfüred

Mangold Henrik (1828-1912) balneológus és – nem hivatalos – füredi fürdőorvos a Balaton kultuszának egyik kiemelkedő élharcosa volt. Tudományos kutatásaiban a Balaton és különféle gyógykúrák gyógyító hatásait vizsgálta, mellyel királyi tanácsosi és bécsi egyetemi doktori címet vívott ki magának. Az egyik veszprémi falu községi orvosából lett Füred fürdőorvosa, igen hosszú ideig: több mint ötven esztendeig. Az első volt azon orvosok sorában, akik savanyúvizes kúrát alkalmaztak az emésztőszervrendszeri betegségben szenvedőknél, valamint bevezette – a később sikertelennek bizonyult, de a korszakban divatos – ún tejsavó kúrát is. Tudományos kutatásait számos szaklapban megírta, de orvosi lapot is alapított, valamint tapasztalatait összegezte Balaton-Füred gyógyhatásai és gyógyhelyi viszonyai (1863) című német nyelvű munkájában is. Német nyelvű műveivel az Osztrák-Magyar Monarchia németajkú lakossága számára ismertté tette az egyre fejlődő füredi fürdőt. Mangold Henrik 1866-ban megvásárolta a nevezetes füredi Horváth-házat, amely a Mangold-udvar nevet kapta, később Stefánia főhercegnő látogatásakor pedig Stefánia-udvarra keresztelték át.

balaton-hires-orvosai-2rezs

kép: wikipedia.hu

Tiszteletére a füredi sétányon 1913-ban szobrot avattak, amit sajnos – Mangold Henrik zsidó származása miatt – 1944-ben a nyilasok leromboltak. 1986-ban emléktáblát állítottak tiszteletére Balatonfüreden. Mangold Henrik azon orvosok közé tartozott, akik nemcsak a savanyúvíz, hanem a Balaton gyógyhatásában is hittek, ezért a tó iszapjából gyógykenőcsöt és szappant is készíttetett. A Balaton vízének gyógyerejét mindvégig töretlenül hirdette, erről tanúskodik Blaha Lujza – kinek orvosa is volt Füreden – 1894-ben született naplóbejegyzése: „Mielőtt ezekről tennék említést, meg kell emlékeznem szinte régi jó barátomról, Mangold Henrik doktor fürdőorvosról, a Stefánia-udvar tulajdonosáról: ő már koránál fogva nem folytat orvosi praxist, de azért egész családjával az év legnagyobb részét Füreden tölti. Kedves meglepetésben részesített Flóra leánya, midőn egy alkalommal feljöttek téli tartózkodásra Budapestre: hozott nekem sással bekötött két palack balatoni vizet. Nagyon megörültem figyelmének, e két palackot elhelyeztem pianínómra, s mindig jólesett, ha szemeimet e néhány csöpp balatoni vízen pihentethettem.”

A Balaton híres orvosai- 1. rész

Dr. Kovács Emőke
Történész
Balaton kutató
www.facebook.com/drkovacsemoke