A svéd származású kémikus és feltaláló Alfred Nobel nemcsak a nevét adta a Nobel-díjhoz, hanem egész életét és életművét. Nem nősült meg, nem alapított családot, életét a tudománynak szentelte.

1895 november 27-én megfogalmazott végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta és arról rendelkezett, hogy a vagyon éves kamataiból fizikai, kémiai, fiziológiai, orvostudományi és irodalmi díjat adjanak át az arra legérdemesebbeknek. Illetve személy szerint annak, aki a békéért a legtöbb erőfeszítést tette.

1968-ban a tudományos munkásság díjjal történő elismerés kiegészült a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal is. Ezt a lépést a Svéd Bank kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem közgazdasági Nobel-díjnak.

nobel-dij

A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én és a díjakat 1901-ben osztották ki először.  Az irodalmi és a tudományos díjakat csak élő természetes személyeknek ítélhetik oda, a béke Nobel-díjat ugyanakkor szervezetek is megkaphatják, amire többször volt már példa.

A legsikeresebb Nobel-díjas család Curie-ék, Marie és Pierre Curie a radioaktivitás felfedezéséért kapták meg az elismerést a fizika területén, illetve Marie Curie később kémiai díjat is kapott, első nőként és első kétszeres díjazottként. Leányuk, Irene a férjével közösen szintén kémiai Nobel-díjat kapott.

Magyarország tíz kitüntetettjével a világ országai között a tizenhetedik legtöbb Nobel-díjassal rendelkezik. A legismertebb magyar díjazottak: Szent-Györgyi Albert orvos a C-vitamin felfedezéséért és Kertész Imre író a Sorstalanság című regényéért.

Farkas Bernadett