Rózsáink – sokan a hölgyekre gondolnak – viráguk csodás látványával és illatuk üdítő frissességével hódítanak. Történetüket tekintve, az őskorból származnak, s viráguk teszi őket olyan különlegessé. Őskori leletek alapján bizonyíthatóan 35 millió évre visszamenőleg tudunk létezésükről. Írásos emléket Homérosz eposzában találunk először, Kr.e. 9. században – amiben leírják, hogy a halott Hektor bebalzsamozására használtak rózsaolajat. Termesztését 5000 évvel ezelőtt már megkezdték Ázsiában, ahol a fehér és a piros színek és árnyalataik mellett a sárga szín is jellemző volt. Hazánkban több nemesítő ért el nagy sikereket, közöttük a legnagyobb hagyatékkal rendelkező Márk Gergely (1923-2012), akinek csodás kertje – Európa legnagyobbika – sokáig Budaörsön, halála után pedig vidéken őrzi munkássága eredményeit. 480 rózsát nemesített – nemzetközi elismerésekkel.
 
 
A növény élénkzöld friss szára, viszonylag erős, bár kecses, s fajtájától függően kúszik, omlik csokorra vagy nevel egy-egy szálat csupán.  A rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség, amihez tartozó cserjék virága, maga a rózsa. Eredetileg a mérsékelt égöv növénye, de néhány faj Mexikóban, Etiópiában és a Fülöp-szigeteken is honos. A nem nemesített, azaz botanikai fajok hajtásai tüskések, néha szőrösek, ritkán kopaszok csupán. Kiterjedésüket tekintve magasságuk elérheti a 2-5 métert a futórózsák esetében 20 méterre is megnőhetnek.
 
Néhány érdekesség
  1. Egyiptomi sírokban fellelt virágkoszorúk egyik alkotóeleme szintén a rózsa, Egyiptom kedvelt virága. Hwarai piramis (Kr.u. 170) megkövesedett rózsáinak faja, ma is fellelhető


 

  1. A mitológia szerint Aphrodité, amikor szerelméhez, Adoniszhoz sietett, rózsával karcolta magát, s vére serkent. Ez megfestette a fehér rózsát pirosra. Ettől fogva a piros rózsa a szerelem jelképe.
  2. Legkorábbi ábrázolás egy ötszirmú rózsaszín rózsa, Kr.e.1770-ben készült Kréta szigetén.


 

  1. Már a rómaiak is gyógyszerként fogyasztották, a török udvarban valóságos kultusza alakult ki: édességet, italokat, gyógyító és bódító szereket egyaránt készítettek belőle.
 
Linka