Nemzeti ünnepeink a magyar néppel együtt sok viszontagságot megértek a történelem során. Augusztus 20., az államalapítás ünnepe és Szent István napja volt egyházi és állami ünnep, valamint egyszerre mindkettő, illetve betiltott és átalakított ünnepnap is, de a magyar nép igénye és államalapító Szent István királyunk iránti tisztelet előbb-utóbb mindig visszahozta a piros betűs napok közé.

A legrégebbi augusztus 20-hoz tartozó szokás a Szent Jobb körmenet, melynek során Szent István király kézfejereklyéjét körbehordozzák.

Szent István jobb keze kalandos utat járt be a történelem során. A legenda szerint szentté emelésekor épen találták a koporsójában, így vált ereklyévé és már az Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás alatt elveszett, később (1590 körül) a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá sértetlenül (talán IV. Béla király menekítette oda).  A Szent Jobbot a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. 1945. augusztus 18-án került vissza Ausztriából Budapestre, (a Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból) és 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. Politikai okokból ekkortól nem tartottak Szent Jobb körmenetet 1989-ig.

augusztus20-1

Kenyérszentelés

A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik. Az augusztus 20-i ünnepségek kihagyhatatlan része a kenyéráldás, ilyenkor a nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret ünnepélyesen megszentelik, majd felvágják és végül szétosztják a darabjait.

A kenyér megszentelése népi hálaadó szokás, „hivatalosan” először 1937-ben Szegeden tartottak kenyérünnepet. Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték, majd  1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-i ünnepnap szakrális jelentését, ezért az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé tette a napot. 1991-ben az Országgyűlés kiemelt állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át, melynek továbbra is fontos mozzanata maradt a kenyérszentelés.

augusztus20-2

Az ország tortája

Az ország tortája Magyarország „születésnapi tortája”, amelyet minden évben az augusztus 20-i ünnepségek alatt mutatnak be Budapesten, valamint az ország több száz cukrászdájában. Valójában egy gasztronómiai verseny az ország cukrászdái között, Magyarország Tortája néven rendezik, a verseny győztes alkotásainak bemutatása és kóstolása a Szent István-napi ünnepségek „Magyar Ízek Utcája” elnevezésű kísérőrendezvényén történik.

A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete a kormányának felkérésére a 2007. augusztus 20-i ünnepségre alkotta meg először az ország tortáját, a Madártejtortát. Azóta a Miniszterelnökség és az Ipartestület minden évben közösen írja ki a pályázatot, amely során az ország cukrászatai nevezhetnek saját tortáikkal a cím elnyerésére. A kiválasztást mindig egy neves szakmai zsűri végzi.

Idén Füredi Krisztián, a  tápiószecsői Hisztéria cukrászda mesterének alkotása, a „CURIOSITAS – Kíváncsiság” fantázianevű torta viselheti a kitüntető címet. Igazán különleges alkotás, a Gundel torta ihlette, alapösszetevője a mandula, mogyoró, csokoládé, ebbe csempészte a mester egyik kedvenc alapanyagát, a birsalmát. A birs zselét birs kompóttal egészítette ki és birs pálinkával tette teljessé.

augusztus20-3

 A Magyarország Cukormentes Tortája versenyt az Egy Csepp Figyelem Alapítvány minden évben a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével együtt hirdeti meg, párhuzamosan a Magyarország Tortája versennyel. Idén a pilisszentiváni JÓkenyér cukrászat csapata győzött a Szentivánéji Álom tortával. Kellemesen savanykás ízét a fahéjas meggylekvár és a könnyű meggyes habkrém adja, melyet a tejszínes-zabpelyhes angolkrém tesz teljessé. A tortát cukormentes fehércsokoládé fedi, melyet liofilizált (fagyasztva szárított) meggy borít.

augusztus20-4

Fotók: Pinterest

Farkas Bernadett