Szimbólumok
A kapuőrző oroszlánpár mindenki számára ismert szimbólum. Szinte az egész világon elterjedt, középületek, éttermek, szállodák, bankok, áruházak, sőt privát házak kapujában is fellelhetők. A különbség az, hogy az ősi kínai oroszlán nem egyforma, mint a nyugatiak. Amelyik jobb mancsát egy labdán nyugtatja, az a hím, amelyik pedig bal mancsával egy kisoroszlánra vigyáz, az a nőstény. Az egyik magyarázat szerint a labda a rendíthetetlen nyugalom, a kölyök pedig a bő utódlás szimbóluma. Az állatok királya a régi Kínában az uralkodói hatalmat jelképezte. Az első kínai kőoroszlánokat a buddhizmus megjelenésével egy időben faragták. A buddhizmusban az oroszlán az igazság felsőbbrendű őrzője, a gonosz ellensége. Ezért jelent meg a pecsétnyomók díszítőelemeként és a kőhidakon.

 

A népünnepélyek oroszlántánca ma is közkedvelt. A jádéből vagy más féldrágakövekből készült kisebb oroszlánok asztaldíszként, papírnehezékként, nyugaton gázóra, villanyóra őrzéseként ma is használatosak.

A Tiltott Városban az épületeken, használati tárgyakon és a ruhákon leggyakrabban látható díszítő elem a sárkány és a főnixmadár. A császári palást „sárkány-köpeny” aranyszínű volt, melyet csak a császár viselhetett. A császári hálószobában a „sárkány-ágy” állt, fölötte a „főnix-baldachinnal”. 3000évvel ezelőtt a bronztárgyakon díszítőelemként megjelent a sárkány.

 

A sárkány és a főnix különleges képességű embereket szimbolizál. A népművészetben a boldog házasságot jelképezik; a sárkány a férfi, a főnix a nő. A hagyományos kínai ünnepeken a sárkányhajó, a sárkány-lámpás, a főnix és a sárkánytánc a fő attrakciók között szerepel.

Kunczly Judit
jkunczly@gmail.com