Felhívjuk szíves figyelmét, hogy oldalunk a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ. Bővebb információért kattintson ide.

Visszér, vénás panaszok - Így segít a természetgyógyászat…

Írta: Csak a Nőknek magazin 2018/11/29 0 hozzászólás Életmód,

 

 

 

Mai életformánk, a kevés mozgás és a túl sok evés óriási szerepet játszik abban, hogy egyre több a visszeres panasszal küzdő ember. A kezdetben inkább esztétikai kérdésként tekinthető problémához később gyakran társulnak további tünetek, mint az elnehezedett láb érzése vagy az ödéma. Ez az a pillanat, amikor már végképp időszerű a cselekvés – feltéve, ha nem akarunk súlyosabb gondot magunknak.

 

 

 

 

 

 

 

 


Egy német természetgyógyász úgy fogalmazott:


 „Visszerek akkor alakulnak ki, ha keresztbe tett lábbal üldögélünk a tv előtt és közben chipset rágcsálunk…”

 

 


Még ha a visszeresség kialakulásában szerepet is játszanak olyan örökletes hajlamok, mint a laza kötőszövet, a legfőbb okot mégis a túl kevés mozgás és a túl sok elfogyasztott étel jelenti. Ehhez jönnek még hozzá olyan szokások, amelyek megakadályozzák az alsó végtagok szabad nyirokkeringését, és a vér szabad áramlását a vénákban – mint pl.: a rendkívül nőies és kecses, keresztbe tett lábbal ülés…

 


A lelassult keringés következtében a szövetekből nem ürül ki kellőképpen a folyadék, mivel az oxigénben szegény és salakanyagokban gazdag vénás vér elszállítása nem játszódik le elég gyorsan. Ekkor már kialakul egyfajta helyi túlsavasodás, bár kívülről nem feltétlenül látszanak még a visszerek…

 


Ha a visszeresség már kifejezetté vált és fokozódik a vénás pangás, akkor vaslerakódások alakulhatnak ki a bőr alsó rétegében, ami csúnya barnás elszíneződés formájában válik láthatóvá. Ha ez a folyamat továbbhalad, akkor lábszárfekély alakulhat ki, többnyire a lábszár belső részén.

 

 

Kedvezőtlen az ülés és az állás, inkább feküdjünk vagy járjunk!

 

 

 

 

 

 


Óriási jelentősége van a lábizmok pumpáló mozgásának… Az erősen kitágult vénáknak azonban különleges kompresszióra is szükségük van – nagy segítséget jelenthet a külső támasztó erőt biztosító visszérharisnya, melynek alkalmazása főként akkor javasolható, ha hosszasan kell állni vagy ülni illetve, ha messzire utazunk. 


Ha lehetőségünk van rá – ha leülünk – tegyük magasra a lábunkat, így támogatva a vér és a szöveti folyadék visszaáramlását. 


A visszeres hajlamot erősíti a hasüregből érkező nyomás, valamint a csökkent szív-és tüdőkapacitás. 


Ezért is fontos a nagy hastól megszabadulni… Ahogyan számos más betegségnél, itt is érdemes a mediterrán koszt követése – ami értékes zsírokat tartalmaz, melyek gyulladásellenes hatóanyagokban gazdagok. Székrekedés esetén ügyeljünk, hogy megfelelő legyen az epeműködés, és sok rostot fogyasszunk!

 

 

 

 

A gyógyböjt oki terápiát jelent

 


Ajánlatos a lúgos ételek fogyasztása (krumpli, zöldség) és az állati fehérjék korlátozása. Érdemes beiktatni az étrendbe krumpli- és zöldségnapokat kiegészítve értékes növényi olajokkal és zöldfűszerekkel. Mivel a só megköti a vizet, érdemes picit visszavenni belőle.

 

 

 

A vénás gyengeség jól reagál a vízkezelésekre – Kneipp kúra!

 

 

 

 

 

 

Ha naponta legalább kétszer elvégezzük a láb hideg vizes leöntését, nemcsak a fájdalmak enyhülnek, hanem a visszerek is jobb állapotba kerülnek.

 


A lábleöntést a Kneipp-féle szabályok szerint végezzük: kívül a bokánál kezdjük és haladjunk a lábszáron fölfelé a lágyékig, aztán lefelé a láb belső részén. A víz ne zuhanyként zubogjon a lábra – hanem egyetlen vastag sugárban vezessük végig a lábon. Érdemes lehet enyhe kefés masszázst is végezni, ez mindig lentről fölfelé, szív irányban történjen.

 

 

 

 

Piócákkal a vénás gyulladás ellen…

 

 

 

 

 

 
A piócaterápia során 4-6, kivételes esetben 12 piócát helyeznek a visszerek közelébe (sosem rá!). A kezelés eredményessége a vérhígító és gyulladáscsökkentő hatásának köszönhető, amely többféle enzim együttes eredménye. A páciens szempontjából kellemetlen lehet, hogy a kezelést követően még utóvérzések léphetnek fel – bár ezek a terápia részét képezik és veszélytelenek.

 

 

 

 

A gyógynövények kiegészítik a táplálkozás és a mozgás hatását

 

 

 

 

 

 

A vadgesztenye készítmények csökkentik az ödémát és a vénás pangást. Szintén bevált szer a hajdinatea, melyet kúraszerűen heteken át lehet fogyasztani. 

 

Új hatóanyag a diozmin – heszperidin bioflavonoid, melyet citrusfélékből vonnak ki, és gyakran kombinálnak érvédő hatású gyógynövénnyel, mint a feketeáfonya. A kúraszerűen fogyasztott csalántea szintén a salakanyagok és a feles szöveti folyadék távozását segíti elő.

 

Léteznek kenőcsök és gélek is a visszérre, ezeket főleg hosszú utazások vagy sok üléssel járó elfoglaltság esetén érdemes kipróbálni. Hosszabb távon azonban nem javaslom használatukat, mert a bőrt túlérzékennyé tehetik.


A gyógyszeres terápia sem tudja helyettesíteni a fentebb már leírt módszereket, valamint a mozgást és a helyes táplálkozást.


Széles körben elterjedt a műtétes vagy lézeres visszérkezelés, ami persze súlyosabb esetben indokolt lehet, de végleges megoldást az sem jelent, amennyiben az alapproblémát, a túlterhelt anyagcserét és a mozgáshiányt nem oldjuk meg.


 

Minden Hölgynek formás, szép lábakat és jó egészséget kívánok!

 

 


Kautzky-Szemők Adrienn
okl.természetgyógyász
fitoterapeuta,reflexológus
kautzky.adrienn@gmail.com

Szólj hozzá!