Felhívjuk szíves figyelmét, hogy oldalunk a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ. Bővebb információért kattintson ide.

Herce hurca az örökség körül

Írta: Csak a Nőknek magazin 2019/04/09 0 hozzászólás Tippek, tanácsok,
A minap egy hagyatéki eljárási hercehurca kapcsán találkoztam leánykori barátommal s kérte segítségemet. Így felmerült bennem az a kétely mennyire is vagyunk tisztában az örökség természetével s ahhoz rögzülő szabályozásokkal. Nos, hagyaték származhat törvény- és végrendelkezés alapján, ha az örökhagyó után végintézkedés (végrendelet) maradt, az öröklés rendjét az határozza meg. Ehelyütt most nagyvonalakban a törvényes öröklésről ejtek szót.
 
Törvényes öröklési rend érvényesül az alábbiak szerint
 
Elsősorban gyermekeink (leszármazott-egyenesági rokon) egyenlő arányban örökölnek és a házastárs egy gyermekrészt-holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Ha leszármazó nincs akkor szüleink (felmenő) örökölnek. Se leszármazó és szülő nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedüli örökös, azonban nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állt fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Ki kell térni az ági öröklésre, aminek elsősorban akkor van helye, ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös. Ekkor külön válik az ági vagyon, mindaz, ami életében az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján származott. Ági örökös a szülő, aki örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek, azaz az oldalági rokon (testvér, unokatestvér stb.) s végül, ha más örökös nincs, akkor az államé örökösként a teljes vagyon. Speciális eset az örökbefogadott gyermek, mert ő is a vérszerinti gyermekkel azonos arányban részesül az örökségből. Sajnos napjainkban sokszor fordul elő, hogy az örökséggel kéz a kézben jár az örökhagyó tartozása is.
 
 
Tisztázni szükséges mi tartozik a tartozás körébe
 
Temetési költség, hagyatéki eljárás költségei (ideértve a vagyon biztosítását, kezelését, megszerzését), tartozásai, kötelesrész kötelezettségei, hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek. A hagyatéki tartozásért való felelősség legfontosabb alaptétele, hogy az örökös csak az általa megörökölt hagyaték (örökrésze) erejéig felel a tartozásért. Tehát az örökös felelőssége korlátozott, mert csak örökrésze értékéig kell helyt állnia. Egy egyszerű példával élve: ha megöröklök 1.000.000 forint készpénzt, egy 3 milliós autót és egy 15 milliós lakást, de egyúttal 45 milliós kölcsöntartozást is, akkor a hagyaték erejéig, azaz 19.000.000,- Ft értékig felelek csak, nem 45 millióig. Amennyiben az elhunyt hagyatéka (aktív és passzív vagyona) olyan mértékű tartozásokkal terhelt, amelyeknek összege meghaladja az örökölhető vagyon értékét, akkor sokan úgy véljük, hogy lemondunk az öröklésről. Valójában akkor visszautasítjuk az örökséget. Jogilag ugyanis különbséget kell tenni a lemondás és a visszautasítás között. Lemondhatunk törvényes örökösként, de az csak az örökhagyó életében egy szerződés keretén belül tehetjük meg. A visszautasítás pedig egy egyoldalú jognyilatkozat (szóban, írásban), amely az örökösnek az örökség megnyílása (az örökhagyó halála) után tehetünk meg nem csak a hagyatéki eljárás keretében, amely kizárólag a visszautasító személyre vonatkozik. Tehát ha én visszautasítom az örökséget, az nem jelenti azt, hogy pl. a leszármazóm is visszautasította, így ha ő sem kíván örökölni, akkor ő is köteles nyilatkozni a hagyatéki eljárásban. Fontos, hogy nem lehet csak az adósságot visszautasítani, tehát teljesen le kell mondani a teljes hagyatékról. A banki tartozások sem viselkednek különben, azaz ezen esetben is örököljük a tartozást.
 
 
Megoldás lehet
 
A tartozás kifizetése, megállapodás lehet az örökösök között a visszafizetésről, a módosítható a kölcsönszerződés az örökösök fizetik tovább és az örökség visszautasítása. Kiemelendő, hogy az adós halála nem mentesíti a kölcsönszerződésben szereplő adóstársat vagy kezest a vállalásuk alól. Ha a kezes meghal, az örökös nem örökli tovább a fizetési kötelezettséget, viszont az adóstárs esetében a helytállási kötelezettségét az örökös megörökli, de csak a hagyatéka erejéig. Felhívnám a figyelmet az elévülésre! Tapasztalatom szerint tömegével fordul elő olyan eset, hogy az örökhagyó több, mint 5 éve elhunyt s megtalál minket 7 év után egy behajtó cég, telefonszolgáltatói – áramszolgáltatói-, hitelkártya tartozással egy úgymond „behajtó cég”. Ekkor mindig tájékozódjunk a követelés jogosságáról, a tartozás keletkezésének időpontjáról és annak az elmúlt öt évben megtett behajtási intézkedésekről, mert elévült tartozást nem vagyunk kötelesek kifizetni, de ha megtettük, már nem tarhatunk rá igényt. Újkeletű dolog, az Európai Bíróság kimondta, hogy az elhunyt munkavállalónak a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltásához való joga öröklés útján átszállhat az örökösökre. Tehát az elhunyt munkavállaló örökösei pénzbeli megváltást igényelhetnek a volt munkáltatójától azon fizetett éves szabadságért, amelyet az elhunyt munka-vállaló nem vett ki.
 
A fenti kis összefoglalóm nem teljes, csak segítségként kis eligazodást mutat az öröklési hercehurcák labirintusában. Legközelebb a végintézkedés szerinti örökléssel és azon belül is a köteles rész természetével folytatom, addig is legyen mindenkihez egy jó szavunk s kedves mosolyunk…
 
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
 
Dr. Jakics Mónika Zsuzsanna
drmiroda@gmail.com
+36/30-684-8729

Szólj hozzá!