Felhívjuk szíves figyelmét, hogy oldalunk a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ. Bővebb információért kattintson ide.

Herce hurca az örökség körül 2. rész

Írta: Csak a Nőknek magazin 2019/05/11 0 hozzászólás

Kedves Olvasóim!

Az 1. részben a törvényes öröklést érintettem, folytatva megkezdett gondolatmenetemet a végrendeleti öröklésről ejtek most szót.

 

Bizonyára sokan hallottatok már a kötelesrészről, de tudjátok pontosan mikor és kinek jár, és mennyit kell kötelesrészként juttatni az örökségből? Részesülhet-e belőle az a rokon vagy az a házastárs, akit kihagytak a végrendeletből?

 

Hazánkban a statisztikai adatok alapján minden száz emberből csak négy készít végrendeletet. Ez nem nevezhető igazán nagy számnak, ellenben éppen minket érint (köznyelven kizárnak az örökségből) akkor jó, ha ismerjük lehetőségeinket. Tehát örökhagyó után végintézkedés (végrendelet) maradt, az öröklés rendjét az alapján határozzuk meg. Ez azt jelenti, hogy a végrendeletben írtak mindenek felett elsődlegességet élvez, az abban foglaltak szerint fog(nak) örökölni az(ok) a személy(ek), akit(ket) az elhunyt megnevezett s aszerint ahogy azt meghatározta. Természetesen kivételt képez, ha az elhunyt után kötelezettség (tartozás) maradt fenn.

 

Elsőként fontos tisztázandó fogalom, a kizárás és a kitagadás.

A kizárás azt jelenti, hogy örökösünk csak és kizárólag a törvény által meghatározott kötelesrészre tarthat igényt. A kizárás megtörténhet hallgatólagosan, azaz a törvényes örökös helyett más személy örökössé nevezésével (mellőzés) végrendelkezve. Az örököst bármilyen okból ki lehet zárni az örökségből, indokolni nem kell. Kitagadásról akkor beszélünk, ha a végintézkedés tartalmazza, hogy az érintett örökös a Polgári Törvénykönyvben meghatározott okok alapján került kitagadásra. Ilyenek lehetnek: ha az örökös az örökhagyóval szembeni törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, erkölcstelen életmódot folytatott vagy, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki. Ekkor az érintett örökösnek kötelesrész sem jár.

 

 

Ideje ezek után megvitatnunk, hogy mi is az a kötelesrész?

Az a minimum részesedés, amely az örökhagyó leszármazójának, házastársának és szülőjének jár, ha az halálakor (öröklés megnyílása) az elhunyt törvényes örököse vagy végrendelet hiányában ő örökölne. Boncolgassuk akkor ezt egy kicsit: a kötelesrészre jogosultak a gyermekei és további leszármazói, a házastársa (bejegyzett élettársa is), a szülei (amennyiben nincs leszármazó vagy nem örökölhet). Ha tehát az örökhagyó az egyik törvényes örökösének nem juttat semmit a végrendeletében vagyonából, akkor a végakaratból kihagyott örökösnek – néhány kivételtől eltekintve – jár a kötelesrész. Mértéke a törvényes örökségi vagyon egyharmad része. Például, ha valaki végrendelet hiányában egyedüli törvényes örökös lenne, akkor a kötelesrésze 1/3 arányú lesz. Két törvényes örökös esetén fele-fele arányban oszlana meg a hagyaték, de az egyik örököst végrendeletben kizárták az öröklésből, akkor őt 1/6 arányban illeti meg a kötelesrész és így tovább.

 

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke (lásd Hercehurca az örökség körül 1.), valamint az elhunyt által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományainak juttatáskori tiszta értéke. Az adomány olyan, mint az ajándékozás, lényege, hogy ellenszolgáltatás (ingyenes) nélkül történt. Nem tartozik bele például a kötelesrészbe az az adományt, amelyet az elhunyttól halálát megelőző 10 évnél régebben kaptunk, a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék (ruhanemű, kisebb ékszer, bútor stb.) és a házastárs vagy az élettárs, illetve a leszármazó részére nyújtott tartás értéke. A törvény szigorú sorrendet állít fel arra nézve, hogy kiktől követelhető a kötelesrész kiadása, kiegészítése. A kötelesrészi igényt elsősorban a hagyatékból kell teljesíteni. A kötelesrész kielégítéséért főszabály szerint felel mindenki, aki az örökségből, illetve az, aki adományban részesült a juttatás egész értékével. A kötelesrészi igény a hagyaték megnyíltától számított 5 év alatt évül el és a hagyaték megnyiltátának időpontjától esedékes, megfizetéséig késedelmi kamat felszámítható.

 

 

A kötelesrészi igényük nem automatikus, azaz kifejezetten érvényesítenünk kell az örökösökkel (a megajándékozottakkal) szemben ahhoz, hogy a kötelesrészt megkapjuk. Ergo a hagyatékátadó eljárásban, ha a közjegyző tudomást szerez kötelesrész kiadásának létéről, értesíti az arra igényt tartó személyt a hagyatéki átadó eljárásról. A kötelesrészre jogosultként nyilatkozunk, hogy igényt formálunk vagy lemondunk a kötelesrészünkről. A tényleges kifizetés nem a hagyatékból történik, hanem az ideiglenes hagyatékátadó végzés keretében a közjegyző a végrendeleti örökös(ök) részére átadja a tiszta hagyatékot és mi (a kötelesrész jogosulja) polgári peres eljárás keretében e végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül igénykeresettel élhetünk az illetékes járásbíróság előtt, valamint ezen igényünk érvényestését megtehetjük öt éven belül is. Felhívnám a figyelmet, hogy van olyan eset a kitagadáson kívül, mikor az örökös kötelesrészére nem tarthat igényt: ez pedig az öröklési szerződés esete. Az öröklési szerződésnél – amennyiben a teljes vagyon az eltartót illeti – az örökhagyónak a törvényes örökösöket megillető kötelesrész nyújtására nincs kötelezettsége. Bízom benne, mire átrágtuk magunkat a főbb örökségi szabályokon, segíteni tudtam abban, hogy jobban eligazodjunk az örökségi hercehurcák labirintusában.

 

A következő feldolgozásra váró téma még nincs fejemben, de ha van ötletük várom javaslataikat… addig is ne feledjék: legyen mindenkihez egy jó szavunk s kedves mosolyunk…

 

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

Dr. Jakics Mónika Zsuzsanna
drmiroda@gmail.com
+36/30-684-8729

Szólj hozzá!