Emlékszel, amikor fiatal voltál,
Ragyogtál, mint a nap.
Ragyogj tovább, te őrült gyémánt.
Most olyan a pillantás szemedben,
Mint fekete lyukak az égen.
Ragyogj tovább, te őrült gyémánt.
Kereszttüzébe fogott
A gyermekkor és a sztárlét,
Szárnyukra vettek acélos szelek.
Gyere te távoli nevetés célpontja,
Gyere te idegen, te legenda, te mártír, és ragyogj!

Túl korán akartad a titkot elérni,
Sírtál a holdért.
Ragyogj tovább, te őrült gyémánt,
Az éj-árnyaktól fenyegetve,
És kitéve a fénynek.
Ragyogj tovább, te őrült gyémánt.
Most belefáradva a sikerekbe,
Véletlen tökéletességgel
Vágtass acélos szeleken.
Rajta bulis, te víziók látnoka,
Rajta, te festő, te dudás, te rab, és ragyogj!

csakanoknek.hu