Hogyan vezessük be az okoseszközöket gyermekeink életébe?

Egy közelmúltban készült felmérés szerint Angliában az 5-12 éves gyerekek 64 százaléka kevesebb időt tölt a szabadban, mint a börtönben ülő rabok, akiknek napi 1 óra sétát írnak elő. Valószínűleg hazánkban sem sokkal jobb a helyzet.

Ebben az adatban sajnos nincs semmi csoda, mert gyermekeink folyamatosan másolnak minket, tükröt tartanak felénk. Így nem meglepő, ha négy évesen már ők is tabletre vagy telefonra vágynak. A jelen kor gyermeknevelésének egyik legnehezebb és leggyakrabban felmerülő témája az, hogy hogyan és mennyi idős kortól vezessük be gyermekeinket a digitális világba.

Erre a kérdésre nincs jól bevált recept, főleg azért, mert a kevesebb, mint 20 év alatt lezajlott digitális forradalom következtében sem az orvostudományi, sem a szociológiai kutatások nem forrtak ki eléggé ahhoz, hogy egyértelmű tudományos iránymutatásokat kapjunk.

Egy viszont biztos: a digitális világot már pici kortól kezdve sem lehet figyelmen kívül hagyni a gyereknevelésben.

A CleverSide foglalkozásain rendszeresen beszélgetnek a gyerekekkel és a szüleikkel az internet alapú és okoseszközök használatáról. Tapasztalataik alapján nagyon eltérő álláspontok alakulnak ki a kérdést illetően. Az egyik véglet esetében a szülő a kisiskolás gyerekét semmilyen formában nem engedi közel jutni a digitális világához; a másik, amikor a gyerek már kiskorában korlátlan hozzáférést kap ehhez a közeghez.

Egyik véglet sem helyes, az egyensúly lenne fontos, mint oly sok más kérdésben is.  Nem jó a teljes tiltás, mert legkésőbb iskolás korban a gyermekünk digitális eszköz nélkül kimarad az iskola közösségi életének egy részéből.

Talán még károsabb a teljes szabadság, mert bár a gyerek remekül elvan az okostelefonnal, olyan, mintha az autópályára engednénk: nem ismeri ezt a közeget, ráadásul tele van olyan tartalommal, ami nem neki való, sőt veszélyes.

Hozzuk a gyerekek életkorának megfelelően egyensúlyba ezt a kérdést, mert számtalan tanulási lehetőség rejlik a digitális eszközök és tartalmak értelmes, életkornak megfelelő használatában!

Dr. Dimitri Christakis, a Seattle-i Gyermekkórház kutatóintézetének igazgatója az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia – a kijelző előtti időre vonatkozó – legújabb irányelveinek vezető szerzője. Tapasztalatai szerint azt már tudjuk az iPad-en játszó kisgyerekekről, hogy nem ültetik át a valóságba, amit az iPad-en tanulnak: ha egy kisgyereknek mutatunk egy Lego alkalmazást, ahol virtuálisan játszhat, egymásra rakosgathatja a Lego-kat, majd valódi Legot mutatunk neki, akkor úgy rakja egymásra a valódi Lego-kat, mintha még sose csinálta volna. A kétdimenziós tudást nem tudja három dimenzióban alkalmazni.

Dr. Christakis-en kívül alig pár kutató vizsgálta eddig a kijelzőnek az első két év alatti gyermekek agyára gyakorolt hatását, pedig ez az időszak kritikusan fontos az agyi fejlődés szempontjából. A csecsemő jóval sérülékenyebb például a tinédzsernél, mert sokkal több örömet szerez neki az, ami a kijelzőn történik.  Ezért a 18-24 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében kerüljük a digitális média használatát, kivéve a video chat-et”!

digibabak-1

Később tanítsunk a gyerekünknek digitális KRESZ-t!

Hat éves kor után szinte elkerülhetetlen, hogy a gyerek érintkezzék a digitális világgal. És nem is indokolt, mert kirekesztettséghez vezethet. Ugyanakkor ennyi idős korban már nehéz folyamatos tartalmi kontroll alatt tartani a videómegosztók és böngészők használatát.

A kontrollal és veszélyekkel kapcsolatban a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság oldalán hasznos tanácsokat találhatunk, továbbá a böngészők beállításai között is szerepelnek tartalomkereső szűrők, amelyekkel pár kattintással optimalizálni lehet a kereséseket.

Fontos, hogy óvodás, kisiskolás korban bármilyen képernyő nézés időtartama televízióban vagy interneten, esetleg netes játék használata – összesen napi két óra alatt ajánlott!

A legjobb megoldás, ha a képernyőzés beépül a családi életbe. Játsszunk velük, nézzünk velük videókat, mesét és együtt keressünk rá olyan témákra, amelyek épp érdekesek számukra!

A közös élmény bizalmat ad a gyerekeknek, így az egyéni élményeiket is könnyedén meg tudják velünk osztani. Fontos, hogy a digitális tartalmak kapcsán is fennmaradjon a kommunikáció köztünk és a gyerekünk közt.

A bizalom következő láncszeme az okoseszköz, számítógép önálló használata. Ezzel kapcsolatban a CleverSide ötletgazdái gyakorló szülőkként is azt javasolják, hogy legyen egy szabályrendszer, amit együtt alakítunk ki a gyerekekkel. Ez tartalmazza az alapvető szabályokat, hogy mikor használható a net és a kütyü (pl: étkezés közben nem) és szabjunk meg egy heti időkeretet, amit a gyerek magának oszthat be.

Az adott időkeretet ellenőrizhetjük (ajánlott ellenőrizni) egy screentime alkalmazással, amely méri, hogy az adott eszközön mit és mennyi ideig nézett a gyerekünk.

Fontos, hogy a szabályok, csak akkor tarthatók és tartathatók be jogosan és hatékonyan, ha a család minden tagja – a szülő is – magára érvényesnek tekinti! A szülői „kütyüzés” is példamutatás és mintaadás egy család életében .

Jean Twenge, a San Diego State University pszichológiaprofesszora szerint az okoseszköz nagyszerű dolog, műszaki csoda. Tájékozódunk vele, megnézzük, milyen idő lesz, és mindenféle egyébre is jó. Naponta fél vagy egy óra használat nem jelent problémát, ha arra használjuk, amire való; azután pedig letesszük. Egy telefonnak vagy tabletnek használatos eszköznek kell lennie, nem pedig az embert használó eszköznek.

 

Farkas Bernadett