Fast fashion ruhák vannak divatban és nagyon veszélyesek, mert zömükben nem természetes anyagból készülnek.
Az akril, poliészter, nejlon és egyéb szintetikusan előállított szálak alapanyagai többszörösen is károsak.

 

Mindenek előtt a hordás és a kényelemérzet terén vannak erős korlátaik. Nem rendesen szellőznek, ha kicsit melegünk lesz, hamar rá tudnak tapadni az ember bőrére. Nem nedvszívók ezért, ha jönnek  a meleg idők, hozzáragadnak a bőrhöz.

 

Az ilyen anyagokból készült ruhadarabok a szálak töredezésre hajlamos volta miatt hamar elkopnak, elveszítik állagukat. Ezért tartoznak az ilyen ruhadarabok a ‘Fast fashion’ katergóriába, mert gyorsan kimennek a formájukból, elvékonyodnak és elenyésznek. Tulajdonosa helyettük kénytelen gyorsan egy másik hasonlót venni, bár nem olcsók.
A divat diktál ezt sokan nem bánják, nem több szezonra szánnak egy ruhaarabot. A divat alaposan változik évről évre. 

 

A szétmálló ruhákat nem a képzelet szüli, egy olasz kutatócsoport nem kisebb márkák, mint a Zara, az adidas és Nike vizsgálata során meglepő tapasztalatokra tett szert. 
Az egyik márka egyik műszálas blúza kilogrammonként egy mosás [2.5 kg-os mosóprogrammal, 40 fokos vízzel, folyékony mosószerrel és 1200-as fordulatú centrifugálás] után 307 mg tömegű szálmennyiséget veszített el. 
Erről különleges szűrőkkel használatával sikerült megbizonyosodni. Ilyen szűrők gyárilag nincsenek a mai mosógépekben.
Egy szlovén startup vállalkozás most fejlesztett ki egy ilyen eszközt, azt is csak utólag lehet beépíteni a mosógépekbe.
Amíg ilyen nincsen bennük, addig a műszálas ruhák töredezett szálelemei a lefolyóba mennek az öblítővízzel együtt és előbb-utóbb a nyílt természetes vizekben kötnek ki. Ahol állatok és végül az emberek egészsége és élete kerül veszélybe.

 

A ruhaiparban a felhasznált alapanyagok 60%-a mesterségesen (ember által) előállított műszál, zömében poliészter.
A világon az 5 mm méretnél kisebb darabokra széthulló, a nap hatására ennél kisebb darabokra szétroncsolódó mikroműanyag hulladék a környezetszennyezés egyik fő forrása. Amikor ezek mikroszkopikus méretűre töredeznek szét, akkor az ember közvetlenül is belélegzi, gondoljunk csak a széttöredező műszálas szőnyegekre és függönyökre.

 

Vannak kísérletek arra nézve, hogy a szövőgyárban a műszálat olyan anyagokkal (pektin) vonják be, amelyek tartósabbá teszik a műanyagot és nem töredezik szét olyan hamar. Ne felejtsük el, a műanyag lebomlási ideje több száz év is lehet. Az emberiség ebbe a hulladékhegybe temeti magát, ha nem tesz ellene. 

 

Első lépcsőben a mosás végén lehetne kiszűrni a az észrevétlenül szennyező anyagként távozó száldarabokat. 
Távlatokban gondolkodva vissza kéne váltani a természetes anyagokra, mint amilyen a pamut, a len, a gyapjú, a selyem.
A divat forgandóságát pedig fékezni kellene. Megállítani nem lehet és ez nem is vezetne célra. A Fast fashion ruhákat kellene a nőtársaknak teljes bojkott alá vonni, ez igazán hathatós intézkedés lenne a környezetszennyezés ellen.
Kis lépés emberi léptékben mérve és mégis nagy távlatokkal kecsegtet.

 

www.justoneocean.org

Sándor Gy. Zsolt
+36 30 270 5986
szs.pr@upcmail.hu