Október 6-án emlékezünk meg az Aradi tizenháromról, akiket kivégeztek Aradon, mert harcoltak a 1848-49-es szabadságharcban Magyarország függetlenségéért. Haynau nem kímélte őket, mert az oroszok előtt tették le a fegyvert és ezzel szembe fordultak a császáriaknak. Ferenc József nem engedte meg, hogy ne büntessék meg a vétkeseket, kellett számukra a minta, hogy aki ellenszegül, így végzi.

Fenséges példaképek ezek a katonák, akik emelt fővel vállalták halálos ítéletüket. Volt, akit agyonlőttek és voltak olyanok is, akiket felakasztottak. Embertelen kivégzés a legemberségesebb magyaroknak.

Szörnyű lehetett megélni együtt ezeket a pillanatokat, de talán ebben az együtt-ben volt a legnagyobb erejük is. Támogatták egymást az utolsó pillanatig és sorsuk örökké felíródott az élet könyvébe.

Most szeretnék pár meghalt hős feltételezett utolsó mondataival foglalkozni és azzal, hogy ezen a napon a mai valóságunkban ezek mit üzenhetnek.

„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.” Aulich Lajos

Szolgálni? Hol vagyunk ma ettől, ma inkább az lenne a jelszó: hogy Birtokolni. Mit jelent alázatosan kiállni eszme, emberek mellett ezt tanulhatjuk meg Aulich Lajostól.

„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.” Kiss Ernő

Ma hol vannak a fiatalok? Milyen célokkal élnek? Hogyan élnek itthon és ha elmennek mennyire fontos nekik a haza? A szülőknek nagy felelőssége van ebben, hogy a gyerekek hazájuknak érezzék Magyarországot.

„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.” Nagysándor József

Milyen életet éltem? Az örök kérdés.

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok hagyták el a szájukat az utolsó pillanatban. Óriási büszkeség Önt el és kihúzva magam, főt hajtva megemlékezem ezen csodálatos katonákról.

A múlt egy igen tanulságos története az övék, amire folyamatosan meg kell emlékeznünk, elmesélnünk. Hogy miért? Mert tanulhatunk belőle haza szeretetet, kiállást, megbecsülést, egyenességet, akaraterőt, céltudatosságot, elhivatottságot.

Mitruczky Szandra