GRÓF SZENTGYÖRGYI HUGONNAI VILMA

173 éve szeptember 30.-án született Gróf Szentgyörgyi Hugonnai Vilma. Bár nem kerek évforduló a 173 év, de mégis érdemes ezzel a bátor, és elhivatott Nővel, az első magyar orvosnővel, pár gondolat erejéig foglalkozni. Eltökéltsége, hivatástudta, a női egyenjogúságba vetett hite, és munkája példaértékű ma is.

A kis Vilma a Nagytétényi kastélyban nevelkedett, kényelmes, fényűző nemesi létben.  Az 1800-as évek derekán egy nemes kisasszony legfőbb gondja/dolga az volt, hogy minél gyorsabban férjhez menjen, és gyermekeket hozzon a világra. Ennek megfelelően, Vilma alig volt 18 éves, amikor hozzá ment Szilassy György, földbirtokoshoz. Férje nem igazán érdeklődött a szellemi dolgok iránt, a kártya annál jobban érdekelte.. Vilma Szilassynak 3 gyermeket szült, de csak egyetlen fiú György maradt életben. Két másik fia, gyermekágyban hunytak el. A tragédiák sora, és férjével megromlott viszonya, a szomorú Vilma figyelmét még inkább a természettudományok irányába fordították., ekkoriban tökélte el, hogy orvos lesz, de erre még Magyarországon nőként nem volt lehetősége. Egy napon, tudomást szerzett arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is jelentkezhetnek a férjük beleegyezésével. Szilassy báró beleegyezését adta, de az anyagi támogatást megvonta asszonyától. Az akkor 6 éves életben maradt fiát, a családjára bízta és elindult beteljesíteni álmait. A kényelemhez szokott nemes Hölgy kénytelen volt rossz körülmények között tengődni, az egyetemi évei alatt, távol az otthonától. Szeme előtt azonban kizárólag a cél lebegett, hogy orvossá válhasson. 1879-ben orvossá avatták 32 évesen. Haza jött, és elvégezte a gimnáziumot, mert az itthoni szabályok értelmében érettségire volt szükség az egyetem elvégzéséhez. Az érettségi után, kérvényezte orvosi oklevelének elismerését, melyet Trefort Ágoston, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter utasított el. Nem szegte kedvét, hogy hivatalosan nem dolgozhat orvosként. Szülésznőként dolgozott tovább de gyógyított is. Elvált első férjétől és hozzá ment, a már hasonló érdeklődési körű jeles vegyészhez, műegyetemi tanárhoz Wartha Imréhez. (Wartha az eozinmáz felfedezője, amely világhírűvé tette a Zsolnay gyárat). 41 évesen hozta világra Wartha Vilmát, egyetlen lányát. 17 évvel doktorrá avatása után, egy királyi rendelet adott lehetőséget arra, hogy végre elismerjék Zürichi oklevelét, immár hivatalosan is orvosként dolgozhasson. Ekkor már 49 éves volt. Az orvosláson kívül a női egyenjogúság megvalósulásán munkálkodott. Férje teljes mellszélességgel támogatta, a nőjogi törekvéseit. Vilma számos vitát folytatott a sajtóban, tudományos fórumokon, azokkal az urakkal, akik nehezményezték a nők a tudományos életbe kerülését, tanulását. Élharcosa volt a nők szellemi fejlesztésének, kezdeményezője leánygimnáziumok szervezésének. Rengeteg ismeretterjesztő előadást tartott, tanította a nőket a betegápolásra. Az első Világ Háború idején, rövid időn belül  vesztette el, az akkor 20 éves lányát, és szeretett férjét is. A tragédiák után 67 évesen végezte el a katonaorvosi tanfolyamot, majd 14 vidéki városban szervezett betegmegfigyelő állomásokat, ahol, nagyrészt női orvosok és ápolók teljesítettek szolgálatot. Azok a Nők akik az Ő példája miatt végezték el az orvosi egyetemet, vagy az ápoló iskolát.  72 éves volt, amikor szívroham végzett, a még mindig aktív Gróf Szentgyörgyi Hugonnai Vilmával. Példáját ezek után már egyre többen követték, halálakor, már több száz Nő végzett vagy éppen tanult az orvosi egyetemen.

Tolvaly Orsolya