“AZ ÉLELMISZERED LEGYEN A GYÓGYSZERED ÉS A GYÓGYSZERED AZ ÉLELMISZERED!”

“Egy orvosnak tudnia kell, hogy milyen volt az egyén a betegség előtt,

Meg kell mondania, mi van most vele, a betegség alatt

És tudnia kell, mi és hogy fog változni a betegség után”.

“Ezt a művészetet mindig, mindenhol gyakorolnia kell.”

“Minden betegségnek van egy természetes oka! Ebben nagy szerepet játszik, ahogy élsz!”

“A környezet nemcsak az ember testét formálja, hanem a karakterét is.”

Hippokratész tanai szerint:

“Az évszakok változásai, meleg, hideg tél, esős időszak, szárazság, szél stb. megváltoztatják az atmoszférát és ennek megfelelően az ott élő emberek karakterét. Ugyancsak rányomja bélyegét a táj, ahol élnek. Egy a tengerszint felett magasan fekvő, szeles vidéken és vízbőségben élő nép, általában magas termetű, sötét hajú, hasonló kinézetű, nem harcos típusú, békés karakterű.

Egy másik nép, aki szikes és víz szegény tájékon él, alacsony termetű, általában szökés hajú, indulatos, hamar harcoló típus.

A karakterük akaratos, magabiztos”.

A modern orvostudományban már ismert az a tény, hogy a vidék, a vizek és az időjárás rányomja bélyegét az ember egyéniségére. Nem hiába nevezik Hippokratészt az “orvoslás Atyjának!”.

Hippokratész nagy változást hozott létre a gyógyítás tekintetében. Addig ezt az Istenek büntetésének vagy azok ajándékának tartották. Szerinte ezen túl, az ember tudatosan sokat tehet egészsége érdekében. A természetet megfigyelve, lehetősége van a test harmóniájának visszaállítására. Hiszen az ember éppúgy, mint az állatok és a növények, a természet részei, a természet gyermekei.

Hippokratész elkezdett a betegségeket kiváltó okok után kutatni. Neki nem volt elég a beteg pulzusát megnézni, a lázát megállapítani vagy a beteg szájába nézni. Megvizsgálta a beteg vérét és a vizeletét. Foglalkozott a beteg alvási mechanizmusával, a beteg bőrének megfigyeléséig. A hideg lábtól a fellépő görcsökig, a fejfájástól az izzadásig, a reszketéstől a hányásig, az orrvérzésen át még nagyon sok dologgal foglalkozott. Ismerte már a vakbélgyulladás tüneteit. Megállapította pl: hogy a szünet nélküli lovaglás impotenciát és gyermektelenséget okoz.

Rájött arra is, hogy kék szemű szülőknek általában kék szemű utóda lesz és hogy a kancsalság és a kopaszság is öröklődik.

hippokratesz1

Hippokratész 5 fajta vizet és ezzel összefüggő betegséget különböztetett meg:

  • Álló vizek (a legegészségtelenebb)
  • Meleg források
  • Hegyi források
  • Gyógyforrások
  • Eső víz (a legjobb), de mindig fel kell főzni ivás előtt

Meglehet, hogy Hippokratész legtöbb írása Alexandria könyvtárában elégett, de fennmaradtak mondásai:

“A legjobb gyógyszer a legtöbb esetben, semmiféle gyógyszert sem adni a betegnek!”

“Válaszd a középutat az evésben, ivásban, alvásban, szórakozásban!”

“Az orvoslásnak a természet gyógyító hatását kell tanulmányozni és lemásolni!”

Hippokratész tudta, hogy egy ember, aki egy betegségből kigyógyult erősebb, mint az, aki sohasem volt beteg! Receptjei, amit ajánlott a betegeknek, az ősi Egyiptomból származott, kiegészítve a saját tapasztalatával.

“A GYÓGYÍTÓ NÖVÉNY AZ ISTENEK SEGÍTŐ KEZE!”

FŰZFA KÉREG- természetes aszpirin

SPÁRGA-máj és vesebajokra

EZERJÓ FŰ-gyomorkeserű

GÖRÖGSZÉNA- szép bőr

VEILCHEN (ibolya)- erős idegek

Fűzfakéreg tea

 (állítólag a receptet Hippokratész így ajánlotta)

Hozzávalók

Egy marék megtisztított és apróra tört fakéreg.

Elkészítés

2 liter eső vizet felforralunk, a fakérget hozzáadjuk. Alacsony hőfokon, kevergetve forrásban tartjuk, míg egy imát háromszor elmondunk. Ha kihűlt, egy kancsóval fogyasztjuk, míg a láz, vagy a gyulladás elmúlik.

Mint látjuk  2400 év távlatából Hippokratész gondolatai és tanításai ma is aktuális, elgondolkoztató és felhasználható.

Legyünk tudatosabbak!

Busch-Turcsányi Sipos Éva
Természettudományok docense
[email protected]
eva-turcsanyi-busch.wixsite.com/budapest