„Ne a hóban, csillagokban, ne ünnepi foszlós kalácson, ne díszített fákon, hanem a szívekben legyen karácsony!” (Szilágyi Domonkos)

 A karácsony gyermekkorban csoda, felnőttkorban feladat. Felnőttként már nagyon nehéz az ünnep önfeledt örömét visszaszereznünk, hiszen rengeteg feladat és kötelesség ül ilyenkor a nyakunkba, de néhány apró változtatással, odafigyeléssel, nem lehetetlen.

Hangolódjunk a karácsonyra!

Az advent négy hetet nyújt számunkra az ünnepre való felkészülésre.

Nem véletlen van így és nagyon hasznos ma is. Nem lehet gombnyomásra karácsonyi hangulatba kerülni, adjunk magunknak időt rá!

Egy-két naponta hallgassunk karácsonyi zenét, nézzünk meg egy-egy karácsonyi filmet, olvassunk a gyerekeknek karácsonyi történeteket! Ne folyjon a csapból is a Jingle bells, de nyugodtan hallgassuk meg, ha kedvünk támad.

Készítsünk saját kezűleg adventi koszorút, ha kisgyerekünk van, vonjuk be őt is! Gyújtsuk meg vasárnaponként a gyertyákat és gyönyörködjünk egy kicsit benne!

Díszítsük fel az otthonunkat! Nem szükséges Mikulásházzá varázsolnunk, de néhány puha, karácsonyi mintás párnahuzat, takaró, kisebb dekorelemek házon belül és egy kevés világítás az ablakokba közelebb hozza az ünnepi hangulatot.

Ne hagyjuk, hogy bárki elrontsa a karácsonyunkat!

Mindig vannak és lesznek is kellemetlen rokonok, kollégák, szomszédok.

Eleget bosszankodunk miattuk egész évben, a karácsony néhány napján zárjuk ki őket a világunkból! Az undok megjegyzést vagy kötekedést szereljük le egy kedves mosollyal, kívánjunk boldog ünnepeket és álljunk tovább!

Családot nem választhatunk, de azt megválogathatjuk, kivel akarunk ünnepelni.

Karácsonykor vannak kötelező körök, családi kötelességek, mert a karácsony családi ünnep és a családtagok sokfélék. Egy légtérben tartózkodva is elkerülhetjük a kellemetlen rokonokat, keressük meg azok társaságát, akikkel máskor is szívesen töltjük az időnket! Legyünk udvariasak mindenkivel, ne vegyük fel az esetlegesen odadobott kesztyűket!

karacsony-1

Tartsunk fenn egy kis időt csak magunknak a karácsonyból!

Az ünnepek alatt jelöljünk ki egy napot vagy egy estét csak a legközelebbi szeretteinknek! Ha kettesben vagyunk, nézzük meg a kedvenc filmünket, együnk-igyunk, amihez kedvünk van, beszélgessünk, bújjunk össze, lazítsunk!

Ha gyerekeink is vannak, játsszunk velük, társasozzunk, birkózzunk, nevessünk, olvassunk mesét vagy feküdjünk le későn! Mindegy, hogy mit csinálunk, az a fontos, hogy mindenki jól érezze magát.

A tökéletlen karácsony a legtökéletesebb.

Gondoljunk vissza a gyerekkorunkra! Akkor érdekelt minket, hogy tiszta-e a szőnyeg? Hogy milyen mintája van a terítőnek? Hogy hány fogás van az asztalon és márványos-e a bejgli? Ugye, hogy nem?! Akkor miért kéne ezen pörögnünk felnőttként? Ne a magazinok gyönyörű fotó szerint akarjunk ünnepelni, hanem saját kényelmünk és örömünk szerint. Ne akarjunk csodát varázsolni az asztalra, inkább főzzünk együtt! Együnk azt karácsonykor, amit szeretünk és könnyen el tudunk készíteni, így több idő maradjon egymásra.

Ne idegeskedjünk külsőségeken, ne akarjuk „tökéletesen teljesíteni” a karácsonyt, inkább élvezzük szeretteink társaságát és nevessünk az esetleges bakikon! A ferde karácsonyfán is gyönyörűen világít az égősor, aláfér az ajándék és a szakadt bejli is ugyanolyan finom, mint a tökéletes.

Békés, boldog ünnepeket kívánok minden kedves Olvasónak!

Farkas Bernadett