Noha beköszöntött a tavasz, az idő is egyre szebb, a lelkünk mégsem mozdul együtt a természettel. A bezártság hatására bennünk még mindig hideg viharok dúlnak. Rossz a hangulatunk, kedvünk sincs kikelni az ágyból. Egyre nehezebb elviselni az új élethelyzetet, amely ráadásul számtalan nehézséget és konfliktust is teremtett.

Ám tudni kell, hogy ezek a vírus előtt is ott voltak, csak nem akartunk tudomást venni róluk. A pandémia csupán kinyitotta a szekrényt, amiből kihulltak az évek óta rejtegetett csontvázak. Ezért akár hálásak is lehetünk.

Mintha évek óta csukott szemmel éltünk volna, most azonban mindent tisztán látunk!

És ez terhes…

Sokan úgy próbálnak úrrá lenni a lelkükben dúló káoszon, hogy a külsőségekben keresik a kiutat. Csakhogy a bezártság nem kívül van, hanem belül. Ahogy a megoldás és a jó érzések forrása is.

A tudatosság segít abban, hogy megleljük ezt.

A tudatos hozzáállás azt jelenti, hogy elfogadjuk a világ történéseit. Ha ezek kibillentenek az egyensúlyunkból, akkor pedig önfejlesztünk, megdolgozzuk az önbizalmunkat. Ha az önbizalmunk rendben van, akkor egyszerűen tudjuk, hogy bármi történjék, megoldjuk!

Ez a titok.

Próbálj örülni az apró dolgoknak, töltekezz a természetből, vegyél példát róla! Hiszen képes minden évben újra és újra megújulni. Ősszel elengedi azt, amire már nincs szüksége, télen pihen, de tavasszal újra kihajt.

Borulj virágba te is!

Vicsápi Natália

Tudatosság Mentor Szlovákiában