Papíron ugyan még nincs kijárási tilalom, de lépten-nyomon, minden fórumon, ajánláson, legyen az orvosi vagy a szomszéd nénié, csak azt halljuk, hogy aki érez egy minimális felelősséget is önmaga és a társadalom iránt, az csak akkor dugja ki az orrát a lakásból, ha nagyon muszáj.

Levegőzni márpedig kell! Főképp a gyerekeknek. És a felnőtteknek is. Közérzet szempontjából is nagyon fontos, a napfény természetes D-vitamin tartalma miatt pedig kiemelkedően. Akinek kertes háza van, most könnyebb a helyzete, mert csak ki kell menni a saját kertünkbe.

Az izlandiak szerint nincs rossz idő, csak rossz öltözék. (Higgyük el, ha valaki, ők biztosan tudják…) Menjünk ki bátran kellemetlenebb időjárás esetén is, csak öltözzünk fel megfelelően! Szerezzünk be – ha még nincs – esőkabátot, a gyereknek esőruhát, gumicsizmát (természetesen online)! Lépjünk bele a pocsolyába, tocsogjunk benne, legyünk pár percre újra gyerekek (karantén nélkül is nagyon jó érzés, kipróbáltam)! Dideregjünk egy kicsit, ha hideg van, annál jobb lesz bemenni.

Ha süt a nap kertészkedjünk, mutassuk, tanítsuk meg a gyerekeinek a növényeket, keressünk bogarakat, rovarokat! Ültessünk együtt virágokat, palántázzunk (home school környezetismeret óra), nem baj, ha koszosak lesznek, nem kell holnapra ünneplő ruha és fehér köröm egy jó ideig.

hogyan-levegozzunk1

Akinek azonban nincs kertje, na… az törheti a fejét.

Törjük együtt!

Az ajánlások szerint oda menjünk, ahol a fizikai érintkezést, közelséget elkerülhetjük. Ez lehet az utca is, csak nézzünk ki indulás előtt! Ha kicsi a „forgalom” és kevés az idő, a gyermeket ültessük motorra, rollerre, babakocsiba és maximum fél órát legyünk kint! Ne álljunk meg beszélgetni ismerősökkel, köszönjük, mosolyogjunk és haladjunk! Nagy eséllyel meg fogják érteni. (Ha nem, lesz idejük a következő találkozásig megbocsátani.)

Ha hosszabb levegőzésre vágyunk és van autónk, menjünk erdőbe, mezőre! Kocogjunk vagy sétáljunk, ha sportos hajlamú gyerekünk van, itt a remek alkalom a közös, könnyű futásra. Most is érvényes, hogy ne töltsük kinn az egész napot, töltődjünk fel és menjünk haza!

Vagy biciklire fel! A legkisebbeket ültessük biciklisülésbe, a nagyobbakat a saját járgányukra és hajrá! Keressünk mellékutakat, mezőgazdasági területek felé vezető szorgalmi utakat, vegyünk fel sisakot és legyünk nagyon körültekintőek! Felfedezhetjük két keréken a lakóhelyünk olyan részeit is, ahol eddig nem nagyon jártunk.

Kezdetektől lebeg a fejünk felett a kijárási tilalom réme. Ha elérkezik, akkor sem dől össze a világ, nyissuk ki naponta többször az ajtót, ablakokat és jól szellőztessünk ki! Menjünk ki a folyosóra, teraszra, vegyünk nagy levegőket, próbáljunk pár percre ellazulni! Ha ez sincs, üljünk az ablak mellé, az ajtóba, a társasház ajtajába vagy elé a járdára. Sovány vigasz, de friss levegő. És egyszer ennek is vége lesz. Rajtunk múlik, hogy előbb vagy később.

Farkas Bernadett