Régi szokások és új lehetőségek szeretettel

A húsvét a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe. Jézus életútjának az újraélése, lelki hangolódás az újjászületésre, belső rítusok a kinyiladozó tavasz előtt. Újjászületés, hiszen Jézus feltámadásának ünnepe.

A húsvét szó jelentése héberül pészah, ami kikerülést, elkerülést jelent, utalva erre a bibliai történetre, amikor az izraeli népet Egyiptomban az Úr megoltalmazta, vagyis elkerülte a 10. csapás. Az elsőszülöttek meghaltak, de abban a házban, ahol egy bárány vérével volt bekenve az ajtófélfa, életben maradtak. Ezután az egyiptomi fáraó úgy megrémült az izraeli néptől, hogy elengedte őket, tehát ez egy felszabadulás ünnep is a fogságból. Halkan megjegyzem, micsoda csoda lenne átélni a vírus veszélytől való megszabadulást is. Reméljük hamarosan eljön ez is, addig is pedig ne hagyjuk el régi szokásainkat és azt gondolom tegyük őket friss köntösbe.

Így fogunk végig menni a szokásokon és igyekszem újabb ötletekkel megfűszerezni nektek ezt az ünnepet, hogy ti is és gyermekeitek is ugyanúgy élvezzék az előttünk álló húsvétot, még ha az arcok akikkel ünnepelünk, ugyanazok is.

Virágvasárnap-Barkaszentelés-Kiszehajtás

Régen ezen a napon Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztek, pálmaágakat szórtak elé tiszteletből, nálunk ezt a barka helyettesíti, amit elvittek felszentelni. Hitték, hogy a felszentelt barka, ha például földbe tűzik, megvédi a férgektől a földet és sokkal jobb lesz a termés. Kiszebábukat pedig felöltöztetve, elégették, ezzel búcsúzva a bútól, betegségtől. Hány bábút kellene ma elégetni, hogy mindent magunk mögött hagyjunk, ami az utóbbi hónapokban történt. De talán csináljuk meg egy levél elégetésével amiben leírjuk szomorúságainkat, hogy helyére beáradhasson az új és a jó. Miután a kiszebábot elégették visszafelé a faluba a lányok virágos ágakkal tértek, köszöntve a tavaszt.

Álljon itt egy kiszehajtásról szóló vers egy részlete, amit mindenkinek kívánok most:

Szabó T. Anna: Kiszehajtás

„Ha felpezsdül most a vérem,

hej, kisze, villő,

amit akarok, elérem,

hej, kisze, villő.”

Valami új:

  1. Legyen ez a napunk, ami arról szól, hogy mi is készítünk egy bábut faágakból, anyagokból és közben megbeszéljük mi mindent éltünk át mostanában. Majd az udvaron elégetjük. Végül pedig keressünk bimbózó ágakat, barkát, aranyesőt és vigyük be a házba, díszítsük fel, szalagokkal, virágokkal, madarakkal.
  2. Legyen ez a nap az erőfeszítések napja, csináljunk egy erőpróbát, amivel arra figyelünk önmagunk erőlködéseiben, hogy milyen is a természetnek újjászületni! Adjunk hálát ezért az újjászületésért és a verejtékért, amit mi is megérezhettünk!

Nagycsütörtök – „a harangok Rómába mennek”

Ezen a napon is elmúlnak a harangozások és csak nagyszombaton szólal meg újra a harang. Itt kezdődik Jézus elfogatása az Olajfák-hegyén, vagyis a szenvedés történet valóságosan is kezdetét veszi. A kivédhetetlen elfogadása a halálnak megtörténik az emberiségért Jézus által. Előtte elment imádkozni az Olajfák-hegyére. Zöldcsütörtöknek is nevezték és ilyenkor a jó termés reményében csalánt, spenótot vagy sóskát ettek.

Valami új:

  1. Szüntessünk meg valamit ezen a napon, mint ahogy a harangok elmúlnak és szombaton jöjjenek vissza ezek a szokások. Így talán egy kicsit beleérzünk abba is, mit éreztek a tanítványok amikor bölcs tanítójukat elfogták és nem látták már tovább! Valaminek megszüntetése majd visszakapása, annak is a felismerése lehet, hogy milyen fontos nekünk vagy ráeszmélünk milyen szép is az a valami, miért is szeretjük annyira. Plusz még nem elhanyagolható az sem, hogy az elengedés a függéstől is megment minket.
  2. Főzzük meg azokat a zöldeket és legyen egy zöld napunk, amikor a Földünkért teszünk, ami visszaad nekünk. Tervezzük meg a kert idei terméseit. Kertészkedjünk együtt! Persze zöld ruhában. Vagy segítsünk mamának, papának és legyen ez a húsvéti ajándékuk, hogy megcsináljuk a kertjüket!

Nagypéntek

Jézus kereszthalálának napja, amikor az emberek böjtöltek. A gyász ideje volt. A templomi oltáron nem volt más csak a kereszt, letakarva. Ilyenkor minden munka tiltva volt. Aranyvíznek hívták az ezen a napon megszentelt vizet. Megfürödtek benne, mert úgy hitték gyógyító ez a víz. Ezen a napon kezdték el a tojás festést is. Iyenkor mentek az emberek a keresztútjárásra. Jézus életét bemutató képek vannak a keresztúton.

Valami új:

  1. A tojásfestés különböző fajtáinak ilyenkor a kipróbálása nagyon jó program a gyerekekkel. Fajtái:
  • lehet viasszal festeni a tojásokra, majd festékbe beletenni és ott, ahol viaszos lett ott nem fogja be a festék, írókával tudunk viasszal rajzolni a tojásra
  • lehet a tojásra virágokat, zöldeket tenni, majd ráhúzni egy harisnyát, így belemártani a festékbe és ott marad a minta
  • természetes dolgokkal színezni, mint hagyma, kurkuma, petrezselyem, spenót, pirospaprika, cékla

Ilyenkor elővehetjük a régi történeteinket, mi hogyan készültünk a húsvétra és miket csináltunk ilyenkor.

Nagyszombat

A harangok végre megszólaltak, így amit mi is megvontunk magunktól most újra meghallgathatjuk, játszhatunk számítógépen, szóval újra tehetjük. A negyvennapos böjt vége is ekkor van. Nagy sütés-főzésbe kezdenek az emberek. A parazsat szentelték meg ilyenkor a templomba. Amit utána hazavittek és begyújtottak vele a családi tűzhelybe. Védelmező szerepet tulajdonítottak neki. Krisztus a sírban tartózkodott még.

Valami új:

  1. Készüljünk a holnapi ebédre, vacsorára! Süssünk, főzzünk! Készítsük el az étlapot a családnak!
  2. Csináljuk meg, hogy milyen teríték lesz az asztalon. Nézzünk szalvéta technikákat! Gondolkozzunk az asztali díszen!

husveti-szokasok

Virágvasárnap-Húsvét

Az igazi nagy ünnep, amikor Jézus feltámadását ünneplik az emberek. Istentiszteletre mennek vagy misére. Elviszik egy kosárban az erre a napra elkészített ételeket és áldást kérnek rá. Volt benne: bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor.

Valami új:

  1. Minden étket, ami az asztalunkra kerül most kivételesen megköszönhetünk, ezzel is megtisztelni a termést, a gazdagságot, az adományt, amit a föld által Isten adott. És ezzel a tisztelgéssel elfogyasztani.
  2. Fel is olvashatunk mindegyik fogáshoz egy versrészletet, mesét, ami a megújulásról szól, az újrakezdésről vagy a feltámadásról.

Húsvét hétfő

Locsolkodás. A víz tisztító ereje, ami termékennyé teszi azt, aki kapja. Várják a lányok a fiúkat gazdag asztallal, ők pedig meglocsolják a lányokat. Ilyenkor még ki is nézték maguknak jövőbeli feleségüket is. A nők gyönyörű piros tojással ajándékozzák meg őket és finom süteményekkel, italokkal. Ma már inkább kölnivel locsolkodnak, vagy az apukák még reggelente egy kis vízzel lepik meg a családjukban a lányokat. A fiúk szebbnél-szebb locsolóverssel is készülnek.

Valami új:

A tojáson kívül lehet más ajándék is, amit átnyújtunk. Egy kézzel készített könyvjelző. Egy finom házi likőr elvitelre.

Kívánok mindenkinek csodálatos húsvéti ünnepeket! Legyünk kreatívak, bátrak és tegyük csodaszéppé ezt az ünnepet is! Ne csüggedjünk, hogy nem lehetünk most annyian együtt, hanem teremtsük meg abban a kis körben, ahol lehetünk azt a meghitt hangulatot! Hálásak lehetünk a telefonért és videóhívásért, akikkel nem lehetünk, őket is hívjuk fel! Bátorítsuk, mondjunk el egy verset, tegyünk az ajtó elé egy kis finomságot virággal! Nyíljunk ki, újuljunk meg, ahogy a természet is ezt teszi és tanít minket is! Áldott ünnepeket még egyszer mindenkinek!

Mitruczky Szandra