Sokáig úgy volt, hogy a jódhiány ma már nem téma..?!

Mégis manapság egyre több embernél állapítanak meg  jódhiányból adódó betegségeket. A hiánynak olyan sokféle megjelenése van, hogy csak a hosszú vizsgálatok után derül ki, vagy sohasem (!), hogy az igazi oka a betegségnek a jód elégtelenség volt.

A tudósok elsősorban az élelmiszergyártó cégeket teszik felelőssé, mert ezekben a kész ételekben, a nagyobb profit elérése miatt, rossz só van. Aztán következnek a jódhiányos vizek és a jódhiányban szenvedő termőföldek. Az egyszerű só a „konyhasó” olcsó és csak nátriumból és kloridból áll. Néha még beletesznek jódot (szintetikus jód), aminek semmi köze sincs a természetes jódhoz. A forgalomban lévő tengeri só nagy része is jódmentes, a Himalája sót meg többen hamisítják. Németországban ez sok esetben már bebizonyított. Az igazi só, mint pl, a parajdi sónak 84 összetevője van.

jodhiany

Ezek közül az egyik, a természetes jód. Ha ebből a 84 összetevőből a nagy többség hiányzik, az így kapható só nem teljes értékű és hosszú idő elteltével „hiánybetegségeket” okoz. Hogy miért van az eredeti 84 elemből álló sóból a konyhai sóban csak max. 3 összetevő és hova kerül a hiányzó 81 másik rész, abban a sót forgalmazó cégek felelősek.

Rendszerint jó pénzért eladják a gyógyszeripar részére, de nem együtt a 81 alkotót, hanem külön-külön.

A csapvíz is nagyon kevés vagy semmi jódot nem tartalmaz. Köztudott, hogy a termőföldek is ki vannak szipolyozva.

A pajzsmirigy a (nyomelem) jód nélkül, nem tudja a T3-T4 hormonokat képezni. Ez megbetegíti a pajzsmirigyet, rendszerint felnagyítja és kropfot (csomót), illetve strumat hozott létre. Állandó fáradság, meddőség, hajhullás, súlynövekedés, depresszió, hangulat változások, töredezett körmök és ezer más betegséget hoz létre. A jódhiány és a gyermek IQ-jának összefüggését már sok stúdium vizsgálja. A legismertebb jódhiányos betegség a Morbus Basedow.

A pajzsmirigy 10 milligramm jódot tud elraktározni. Ez egy felnőtt részére kb. 3 hónapig elég. Felnőtteknek (a statisztikák szerint) 200 mikrogramm jód szükséges naponta. Aki a természetes parajdi sót használja és néha még tengeri halat is eszik, az a jód szükségletét egyszerűen fedezheti. A tengeri halak ellen Németországban sok felvilágosítás folyik, a tenger tele van mikroplasztikkal és más szennyeződéssel (pl. kőolaj). Ez mind benne van a tengeri halak húsában és a láncolat végén,ott van az ember tányérján. Az ember végül elfogyasztja ezeket.

jodhiany1

Jód van a „boldog” szabadon kapirgáló tyúkok tojásában, algákban, kecske tejben stb. A tehéntej és a tehén tejtermékeknek is negatív reklámjuk van többször a német egészségvédők szemében.

A jód pótlásra a dr. Schüßler 15 ( Kalium jodatum) és 16 ( Lithium chloratum) sóját hasznosnak találom.

Természetes jód van a sárgarépában, brokkoliban, spenótban, burgonyában, rizsben, retekben, spárgában, gombában, almában, narancsban, banánban, földimogyoróban, lenmagban, napraforgómagban, pisztáciában stb.

Egy időben az egészségügyi reklámok a sótlan ételekre figyelmeztettek. Ez a tény Németországban már megdőlt, a sótlan étkezés sok vese megbetegedés forrása.

Fogyasszunk jó parajdi sót, ahogy csak kívánjuk. A természetes jó sóból, ha a testnek feleslege lenne, akkor azt úgyis egyszerűen kiválasztja.

Ne feledjük Grimm, híres meséjének a tanulságát. A király három lánya.  Ahol a legkisebbik lány azt találta mondani, mint dicsérő szót a királynak: „Én úgy szeretlek téged, mint a sót!”

A jó só életfontosságú!

Busch-Turcsányi Sipos Éva

Természettudományok docense

eva.turcsanyi.busch@gmail.com

eva-turcsanyi-busch.wixsite.com/budapest