A legtöbb ember kávéval kezdi a napját. Ki erős presso kávéval, ki hosszú kávéval, ki. cappuccinoval, ki macchiatóval és még lehetne sorolni a sort. De miért szeretik az emberek ennyire a kávét? Mert ízletes, aromás, mert élénkít, és mert a mindennapok rituáléjához hozzátartozik. Sőt, van, aki kifejezetten emiatt issza. Ma az üzletek polcain a legkülönbözőbb áru és minőségű fajta között lehet válogatni. De tudták, hogy léteznek már gyógyhatású kávék is? Az alábbiakban egy ilyen kellemes aromájú, ganodrma gombával dúsított minőséggel ismerkedhetnek meg.

De vegyük szemügyre kicsit közelebbről a kávét, a kávéfogyasztást!

A világ lakosságának 2/3 része kávézik, nagy többségük Európában él, különösen sokan Észak-Európában. Általános szabály, hogy minél hidegebb az idő, annál több kávét iszunk. És minél közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz, annál kevesebbet. Erre vezethető vissza, hogy a termesztő országok – Brazília kivételével, amely a termelés 50%-át hazai piacra szánja- majdnem az egész készletet külföldön értékesítik.

 

 

Egy kis kávé történet

 

Bár a kávé történelme részben a rabszolga kereskedelemhez kapcsolódik, bővelkedik meglepő, néha tragikus, néha mulatságos mozzanatokban, olyan eseményekben, amelyek elbűvölő történetet alkotnak, amelyben a botanika, a politika, a gazdaság, és az erkölcs is erősen jelen van.

Úgy tűnik, hogy a kávé Etiópiából származik. A legenda szerint egy fiatal juhász, Khaldi fedezte fel. Kíváncsi lett, mi okozza a birkái furcsa viselkedését, akik ugráltak és szaladgáltak, miután ettek egy cserje piros bogyóiból. Khaldi ellátogatott a szomszédos zárdába, és elmondta a házfőnöknek, amit tapasztalt. A házfőnök főzetet készíttetett a bogyókból, és attól kezdve a szerzetesek rászoktak erre az italra, amely a hosszú imák alatt ébren tartotta őket. Ami a pörkölést illeti, ezt két szerzetesnek, Sciadlinak és Aydrusnak köszönhetjük. Egy esős délután őket bízták meg a szedéssel, és bőrig ázva érkeztek vissza az elázott bogyókkal. Rátették a bogyókat a kandallóra, hogy megszáradjanak. Amikor visszatértek az imáról, észrevették, hogy a bogyók nemcsak megszáradtak, hanem megpörkölődtek, és csodás illatot árasztottak. Ettől kezdve pörkölt kávéból főzték az italukat. Mindez a Közel-Keleten, Jemenben történt.

 

 

Mivel történetünk főszereplője a ganodermával/ginsenggel dúsított arabica kávé, álljon itt néhány fontos gondolat ezzel kapcsolatban. 

 

Az arabica a világ kávé termelésének mintegy háromnegyedét teszi ki.

Először 1753-ban született feljegyzés az arabica kávéról, melynek, a legismertebb típusai a Typica és a Bourbon. Ebből több variánst fejlesztettek ki, mint például a Caturra-t Braziliában, Kolumbiában, vagy a Tico-t Közép-Amerikában.

Termése ovális, kissé lapos, két úgynevezett kávészemet tartalmaz, 7-9 hónap szükséges az éréséhez.

Az arabica magasabb hegyvidéken nő, 1000-2000 m magasságban, és alacsonyabb a savtartalma, sőt, kevesebb koffeint is tartalmaz. Selymes íz világ jellemzi, ezért általában lágy pörkölést – bécsi vagy francia pörkölés – alkalmaznak nála. A kávé aromáját több mint ezer összetevő határozza meg. Az arabica kávé ezért mind az aroma mennyisége, mind minősége szempontjából igen értékes.

 

 

Miért drága az arabica?

 

Az arabicát kézzel szedik, egyenként válogatva az optimális érettségű bogyókat, ami sokkal jobb kávét eredményez, mint a gépi betakarítás. Akár néhány tucat cserjéből áll az ültetvény, akár több százból, több ezerből vagy több millióból, először kézzel kezdik meg a betakarítást, csak később térnek át az elengedhetetlen gépi szedésre. Az arabica kávé nagy tengerszint feletti magasságon nő.  Ezért kell Mexikóban hegyi utakon több mint egy órát öszvérháton felfelé kapaszkodni, hogy elérjünk egy ültetvényt. Másutt a módszerek különböznek: Brazíliában hagyományosan síkságon terülnek el a több ezer hektáros ültetvények, gyakran repülőgéppel közelítik meg a betakarítási területet. Az ültetvények állhatnak néhány tucat, néhány száz, néhány ezer vagy akár néhány millió cserjéből. Az előbbi esetekben a bogyókat kézzel szüretelik, míg az utóbbi esetben gépesítik a betakarítást.

 

 

Koffein és a koffeinmentes kávé

 

A koffeint Runge fedezte fel és izolálta 1819-ben. A koffein szervezetben való tartózkodása (az elfogyasztás és a kiválasztás között eltelt idő) 8 óra, a csúcs 5 óra múlva jelentkezik. Ez a magyarázata, hogy miért okoz problémát a délután 5 órakor elfogyasztott kávé, míg a közvetlenül lefekvés előtt elfogyasztott nem. A koffein a kávé egyetlen oldható alkotórésze. Minél több vízzel érintkezik a kávé, és minél hosszabb idő telik el a szűrésig, annál több koffein vonódik ki. Másképp fogalmazva (és ez paradoxonnak hangzik):a “short” (rövid) kávé kevés koffeint tartalmaz, míg a “long” (hosszú) kávé sokkal többet. Ahhoz, hogy egy kávé koffeinmentesnek számítson, nem tartalmazhat 0,01% -nál több koffeint.

 

 

Mi jellemzi a Coffee Star termékcsaládot?

 

A Starlife arabica kávé termékcsaládját nem nehéz megszeretni. Miért? Mert védi az egészséget és kiváló az aromája. Ganodermával és ginsenggel dúsított termékeinek fogyasztása, mindenkire jótékony hatást gyakorol.

A Coffee Star jellemzői:

  • energiát ad, és segíti a koncentrációt,
  • javítja közérzetünket és kedvünket,
  • csökkenti a máj károsodás kialakulásának kockázatát,
  • valamint a szív -, és agyi megbetegedések kockázatával járó halálozást,
  • 200-nál több antioxidáns hatású, egészségre jótékonyan ható anyagot tartalmaz.

A termék többféle kiszerelésben is kapható. Próbálják ki, ízleljék meg a Starlife Coffe Star ganodermás/ginsengenges arabica kávéit!

 

Elérhetőség:

Pálffy Tibor

+36 70 600 9145