Nem születtem mormotának, mégis átlagos reggeleim legkellemetlenebb részének a külső hatások általi ébredést érzem. Ami nem elég, hogy megszakítja az alvást, hetente legalább öt alkalommal előfordul, mert megkerülhetetlenül rázni kezdi a kezem a sportóra vagy a lábamat valamelyik lányom.

És ez egészen addig határozottan rossz élmény, amíg az orromat eléri a nap első kellemes ingere, a kávéillat. Gyermekeim már rendkívül dörzsöltek, tudják, hogy ha gyorsan egy csésze kávét nyomnak a kezembe ébredés után, hatványozódik az esélyük a reggeli mesenézésre. Mert amint a kávéillat az orromon át eljut a szememhez, kinyitja és megtalálom a távirányítót. Aztán az illat tovaszáll az agyamhoz, az is kinyílik, rájövök, hogy mégis cukik a lánykáim és megkérdezem tőlük, melyik mesét szeretnék aznap látni.

Gyanítom, nem állok egyedül a bolygón ezekkel a reggeli nehézségekkel és embertársaim jelentő részének is élete fontos része a kávé.

Ez a keserű, illatos ital szédületes karriert futott be a történelem során és pár évszázad alatt afrikai cserjéből a világ egyik legkeresettebb árucikkévé vált.

Abban minden kutató egyet ért, hogy a kávécserje őshazája Afrika, elsősorban Etiópia. Etiópiában vadon terem, termesztését a mai Jemennek, korábbi nevén Arábiának köszönhetjük. Néhány forrás szerint a kávétermesztés már 575-ben kialakult Jemenben. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a 15. századra virágzó termelés folyt az országban, és a kávé innen indult világhódító útjára. Ahogy a kínaiak számára a tea, úgy az araboknak a kávé volt a féltékenyen őrzött kincsük és árujuk.

kavetortenelem2

A kávébab a kávénövény magja: ha felvágjuk a termést, és kiszedjük a gyümölcshúsba ágyazott magokat, akkor azok terméketlenné válnak. Éppen ezért csak mag formájában engedték meg a kávé kivitelét Arábiából. Felmerül a kérdés, hogyan került Etiópiából Arábiába a kávé? Az egyik legenda szerint a szudáni rabszolgák szállították Etiópián keresztül Arábiába. A rabszolgák kávékészleteket vettek magukhoz, nehogy éhen haljanak az úton. A Mekkába zarándokló utazók is vittek magukkal a saját hazájukba kávébabot.

Az 1600-as évekre olasz, német, francia, holland kereskedők egymással versenyezve igyekeztek meghonosítani a növényt tengerentúli gyarmataikon. A hollandok győztek 1616-ban, Hollandiába szállítottak egy kávénövényt, amelynek szaporítása révén 1658-ra a kávéültetvényeket létesítettek Sri Lankán. Jáva szigetére is került a magból, és ezeket végül sikerült meghonosítani. Megalakult az első európai kézben lévő ültetvény, mely nagyon gyorsan követőkre talált.

1706-ban megérkezett Amszterdamba az első jávai kávétermés, valamint egy kávécserje, amelyet a város füvészkertjében neveltek. A magokat lelkes európai kertészek között osztottak szét.

1714-ben egy 1,5 méter magas fácskát küldtek Amszterdamból XIV. Lajosnak Franciaország uralkodójának. A növényt botanikus kertbe szállították, és nyomon követhetően ez lett a kávé őse a legtöbb francia gyarmaton. 1715-ben Bourbonba is szállítottak kávénövényeket, amelyek révén az ország hamarosan kávéexportőrré vált. Egyetlenegy növénynek köszönhetően a kávétermelés terjeszkedni kezdett.

Bár a kávé őshazája Afrika, nem csak arabica és robusta kávé létezik. Afrikán kívül kiváló minőségű kávé terem az amerikai kontinensen, és az indonéz szigetvilágban.

kavetortenelem3

Magyarországra a török hódítás idején tette be a csészét a kávé. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében, amely 1552-ben játszódik, már megjelenik a kávé, mint a törökök ismeretlen, fura itala.

„- …Hatvan alatt a bég megharagudott rája és elverte, engem meg, hogy már sokszor látott, csak magához szólított, mert én is tudtam már téntát főzni.

  • Mit?
  • Téntát. Úgy issza a téntát, mint mink a bort. Reggel, délben, este csak téntát iszik.
  • Nem ténta lesz az, te!
  • De bizony ténta, valóságos, jó, fekete ténta. Valami babból főzik, oszt olyan keserű, hogy még másnap is pöktem tőle, mikor megkóstoltam. A babot úgy híjják, hogy kávé.”

Pesten és Budán 1579-től török kávéfőzők, az úgynevezett kahvedzsik készítették az italt, amelynek fortélyait természetesen a leleményes magyarok is ellesték. Az első vámnaplóval igazolt kávészállítmányt 1579-ben érkezett hazánkba. Eleinte vándorárusok mérték a népiesen fekete víznek nevezett italt. Az első pesti kávéfőző a rác Cavesieder Blasius (Kávéfőző Balázs) volt. Eredetileg „vándorkávés” lehetett, aki nyakába akasztott tálcáról, az utcáról árulta portékáját, míg annyira meg nem gazdagodott, hogy állandó üzletet nyitott 1714-ben.

Az első kávézó jellegű vendéglátó egységet 1727-ben Starkh János nyitotta meg mai nevén a Régi posta utcában. A kávémérők később is többnyire Pestnek a szerbek lakta déli részén, valamint a folyó mentén sorakoztak. A 18-19. század folyamán ezek a helyek kávéházakká nőtték ki magukat, gyorsan sokasodtak és jelentős társasági színtérré léptek elő. Vendégeik a legkülönbözőbb foglalkozású emberek közül kerültek ki: pesti kávéházakban jártak többek között az elegáns dámák és a haladó gondolkodású ifjak is. A híres Pilvax kávéházban készítették elő az 1848. március 15-i forradalmat, de híres kávéházi alkotó volt Ady Endre is.

A kávé ébresztő, élénkítő ital funkcióján túl, mint láthatjuk saját kultúrát teremtett maga köré, fogyasztása sok millió ember számára a napi rutin olyan elengedhetetlen rész, mint a fogmosás. Ugyanakkor a kávézás társasági esemény funkciót is betölt, gondoljunk az irodai meetingekre, melyeknek szintén szerves része a kávé.

Élettani hatásai körül sok a vita, a történelem során afrodiziákumnak és méregnek is minősítették. Mára azonban a szakemberek egyetértenek azzal, hogy rendszeres, megfelelő mértékű és formájú fogyasztása (kevés cukor és tej) pozitív élettani hatásokkal jár, például csökkenti a cukorbetegség, a Parkison-kór és néhány daganttípus előfordulását.

Farkas Bernadett