Elmer Gates professzor a washingtoni egyetem pszichológiai laboratóriumában érdekes biokémiai kísérleteket folytatott.

 

 

 

 

Kimutatta, hogy az emberi szervezetben lelki hatások, érzelmek következtében mérgek termelődnek.

 

 

A professzor a következő kísérletet végezte el, cseppfolyós levegő elpárologtatásával:

-271 Celsius-fokra hűtött le kémcsöveket, s aztán különböző lelkiállapotban lévő egyének leheltek az üvegcsövekbe.

 

 

-Ugyanezt a lelkiállapotot közvetíti az emberek felé nap, mint nap minden ember. Soha nem gondolkodtál még el ezen? Ideje lenne, hogy tudd, a Te állapotod milyen hatással van a környezettedre, a családodra, a munkatársaidra, vagy csak egyáltalán arra a lényre, aki legalább 1 méterre megközelit Téged. Ki sem kell nyitnod a szádat, gondolataid ölni is tudnak.

 

Pár perc után az egészséges és normális lelkiállapotú ember kilégzésének párája színtelen cseppek formájában csapódott le a lehűtött üvegcső falára.

 

-Volt idő, amikor mesterem, Csontos Vilmos, parapszichológiát művelő és tanitó embertől felhozott talentumok odáig vezettek, hogy láttam az előttem menő és körülöttem levő emberek lelki, testi problémáit. Elzártam ezt a csapot, mert rossz látni, hogy mit cipelnek magukkal embertársaink. Szólni nem lehet nekik, hisz mindenki maga tudja legjobban a gondjait, megoldandó feladatait, de jó lett volna. Nem tehettem, igy lezártam ezt a csatornát, s csak nagyon indokolt esetben nyitom ki. Vajon mit tesznek ezek a gondolatok, ha a lehűtött formája ölni képes?

 

De ha a kísérleti alany erős haragot érzett abban az időpontban, a lecsapódó folyadék nem színtelen, hanem barna színű lett, bánat esetén szürke, lelkiismeret-furdaláskor pedig rózsaszín.

 

-Talán még látni is lehet másoknak is, ha másképp nem az arcvonásokon, az arcszín elváltozáskor, emlékezz pl. az elpirulás okaira. Vajon a haragos ember piros orra, vagy hirtelen paprikás hangulatot idéző arcszíne, nem ugyanezt mutatja?

 

 

 

Amikor bánatos az ember, szinte beszürkül? Na, érted már az összefüggést?

 

A csapadéknak természetesen nemcsak a színe, hanem a kémiai összetétele is más és más volt.

 

 

A kísérletek folyamán Gates professzornak lassanként elegendő ilyen anyag állt rendelkezésére ahhoz, hogy tengeri malacokkal végezhessen kísérleteket.

 

Amikor a barna anyagot beoltotta a kísérleti állatba, az eleinte rendkívül ingerlékeny lett, majd valóságos dührohamot kapott, fogaival nekiesett a ketrec falának.

 

 

-Gondold csak végig, ha ezeket a viselkedési formákat te is megéled, a hatás vajon milyen az emberek felé? Talán hasonló is lehet?

 

Gates többször megismételte a kísérleteit, és az eredmények reprodukálhatók voltak. Annak az embernek a leheletéből kiválasztott méreg, akiben erős gyűlölet tombolt, a kísérleti állatokat nyomban megölte.

 

 

-A Te haragod is öl, ha nem is rögtön, de idővel. Tudod, az a legrosszabb, hogy embereknél ez a bumeráng elvével működik –  a kiengedett harag visszatér!

 

A professzor megállapította, hogy tíz percig tartó erős gyűlölet elegendő mérget tartalmaz ahhoz, hogy azzal több személyt el lehessen pusztítani. Ez a méreg egyike a legerősebbeknek, amelyet a tudomány ismer.

 

 

-Nos?-elgondolkozol-e, vajon változni kellene?

 

Nem kell fegyverropogás ahhoz, hogy az emberiség kiírtsa önmagát!

 

 

A gyűlölet salakja

 

Az ember szervezete felszívja az érzelmek, gondolatok hatására képződő mérget, és így önmagát mérgezi meg vele. Ezek a mérgek éppúgy, mint a hormonok, már a legparányibb mennyiségben is igen hatásosak, és salakként gyülemlenek fel a szervezetben.

 

Vajon a súlyos betegségnek kimondott egészségi állapotok vajon összefüggésben vannak-e a gondolatokkal?

 

 

Önmagát mérgezi meg az ember, nem csak a környezetét?

 

Elsavasodik, elsalakosodik a szervezet, nem mennek a pozitív információk, azaz mennének, de ezeknek következtében eltérülnek, s ez által a szervek falsul kezdenek el működni?

 

Tehet-e valamit az egyén a saját egészsége érdekében?

 

 

Valahányszor haragszunk vagy gyűlölködünk, a szervezetünk mérget választ ki. Ezt a mérget kétségtelenül az ellenségnek szánjuk. Azonban az ember ilyenkor önmaga esik áldozatul, ha nem korlátozza rosszindulatú érzéseit.

 

 

-Aki másnak vermet ás, maga esik bele.    -IGAZ?

Érdekes dr. Vasant Lad közlése, mely szerint az elfojtott mohóság, birtoklási vágy a szívre és a lépre is hatással lehet, az elfojtott félelem és szorongás a veseműködésre, de megváltoztathatja a vastagbél flóráját is.

 

 

 

 

Nézz magadba ember, s tegyél magadért!!!

 

 

Ennek eredményeképpen a has a képződő gázoktól felfúvódik és fájdalmat okoz (ezt a fájdalmat össze lehet téveszteni a szív- és májbántalmakkal).

 

A félelemben tartott emberek, akik még el is hiszik a sokkoló híreket,  megbetegsznek, s engednek a reklámoknak, ahol mindent kínálnak, ami nem az egészség…csodálkozunk, hogy sok vezető betegségfajtában az elsők között van az ország lakossága?

 

Az elfojtott érzelmek az immunrendszerre is hatnak, és ez allergiás reakciókhoz vezethet (por-, virágpor-, ételallergia stb.).

 

Vadkender háború, milliárdok becsúszása olyan zsebekbe, ami semmi megoldást nem hoz, talán a felvilágositás többet adna az embereknek, de hol fontos itt az ember?

 

Gates professzor kísérleteiből az is kiderült – és megállapítását már sokan igazolták -, hogy a jó hangulat a szervezet számára rendkívül hasznos kémiai anyagokat állít elő, például endorfinokat, amelyek morfinszerű, fájdalomcsillapító vegyületek.

 

 

Mi a lehetséges megoldások egyike?

 

 

 

 

 

 

TÖLTEKEZZ OLYAN DOLGOKKAL, KÖNYVEK, HANGANYAGOK, ELŐADÁSOK, KLUBOK, KONFERENCIÁK, EGYÜTT GONDOLKODÓ TÁRSASÁGOK, AMELYEK ÉRTED VANNAK!!!!

 

ÉRTED! ÉRTED????

 

"Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást." Jn 13. 

-Nagyon nehéz, de nem lehetetlen!