Korunk rohanó világában a felborult értékrendek komoly zavarokhoz vezettek. Testi, lelki és szellemi síkon egyaránt káosz uralkodik, s több dolog sincs rendben. Ezek közül tán a legfontosabb a nők helyzete. A női minőség és a női energia már jó ideje nincs a helyén, s ez alapvetően meghatároz mindent.

 

Az ősi magyar szellemiség mindenek feletti tisztelettel tekint a nőre, s most induló sorozatunkban bemutatjuk a bölcselet nőket érintő vonatkozásait. Magával ragadó emelkedettség és tisztaság hirdeti a nők nagyszerűségét. Kedvcsinálóként egy kis ízelítő az elkövetkezendő írások tartalmából, hangulatából, melyek utat mutatnak a rend felé:

 

„Az ős-európai eszmevilágban … a nő a kezdet, a nő az első Isten, az őserő, az Ige teremtője és továbbadója.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 38.o.)

 

A nő tisztelete, értéke és megbecsülése a legszentebb dolgok közé tartozik. Eleink bölcselete szerint „Aki „még nem érintett asszonyszemélyt”, az még csak fél-ember volt, az Istenség mércéjével mérve gyerek. Ezért BOLDOGASSZONY oltalmában volt. Mihelyt „érintett” nőt, attól kezdve nője közvetítésével élvezte az Istenasszony oltalmát.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 38.o.) Azaz a nő a kapocs a férfi számára az égiek felé. Amint a népmesékben is írva vagyon.

 

Az a férfi, aki ezt tudja és érti, tisztelettel és megbecsüléssel viseltetik a nő irányában. „Az erős férfi számára érték a nő. Hímje akar lenni, nem pedig ura. Az erős férfi utódai várhatóan erősek, nőnemű utódai is. Az ilyen nők be tudják tölteni a „tűzhely királynője” nagyra becsült szerepét.” (Máté Imre: Yotengrit 1. 26.o.) Mert a nő nélkül nem kerek a világ, s „asszony nélkül csak lakhely az otthon”.

 

 

Áldás
Dr. Darnói Tibor