Tapasztalatok és tanulságok egy páciens szemével…

Még korábban jött hozzám egy páciens, aki nem is igazán akart kineziológiai kezelésre jönni, hiszen a barátok és munkatársak beszélték rá. Többször is egyeztettünk előtte, hogy mire számítson majd a röpke egy óra alatt, de még így is nagyon izgult és ideges volt, hogy mi fog majd történni, mivel korábban nem volt ilyenben része. Szeretném most megosztani az ő gondolatait, név nélkül.

„Sokat gondolkodtam azon, hogy elmenjek-e Ildikóhoz egy kezelésre, hiszen nem tudtam, hogy mire számítsak és őszintén szólva szkeptikusan álltam a kineziológiai kezeléshez. A munkahelyemen felvetettem ezt egy baráti meetingen és nagyon lelkesek voltak a kollégák, hogy legalább megfordult ez a fejembe és biztattak, hogy menjek is el a kezelésre és tapasztaljam meg milyen a kineziológiai kezelés. Ezek után még győzködnöm kellett néhány napig magamat-de ebben nem voltam egyedül, mert a kollégák is rábeszéltek- és végül felhívtam Ildikót és bejelentkeztem hozzá. A vonal másik végén Ildikó nagyon örült, hogy végre rávettem magam és elmegyek hozzá egy kineziológiai kezelésre. Én izgatottan vártam a kezelés napját. És amikor elérkezett, majdnem úgy volt, hogy lemondom az utolsó pillanatban, mert erre nem vagyok felkészülve, de erőt vettem magamon és elmentem.

Amikor megérkeztem Ildikó nagyon kedvesen és barátságosan fogadott. Bementünk egy terembe és elkezdtünk beszélgetni. Megkérdezte, hogy miért jöttem a kezelésre, mi a célom. Elmondtam, hogy 24 évesen úgy érzem megrekedtem, semmivel nem haladok előre, mind a munkában, mind a magánéletben. Megnyugtatott, többeknek sikerült már megoldani hasonló élethelyzetét a kineziológiával. Precízen és pontosan jegyzetelte minden szavam. És azt mondta, hogy: ne keseredjek el, idővel beindul majd minden, hiszen segít benne! Elkezdtük hát a kezelést…

Egy rövid szöveget nyomott a kezembe, amit többször is felkellett olvasnom hangosan. A szöveg megdöbbentett, mert nem éppen a kedvességről szólt, de teljesen az én ki nem mondott szavaimat fogalmazta meg.

Ezután megfogta a két kezem és elkezdet halkan számolni, majd kijött a 8-as szám. Elmondta, hogy mit jelent, miért ez a szám jött ki. A családi hátteremről, a testvéreimről kérdezett. Elmondtam, hogy jó családi hátterem van, a szüleimmel a kapcsolatom is jó és a testvéreimmel is, ugyan néha szoktunk egy kicsit civakodni. Az eredményen meglepődtem, hiszen állítólag –azért mondom feltételesen, mert nem emlékszem 7-8 éves koromban erre az eseményre- édesanyámmal volt konfliktusom és ez maradandó „sebet” ejtett rajtam és magamat hibáztatom még mindig tudat alatt- de ugyanakkor köze volt ehhez az anyai ágon lévő nagymamának is, aki már nem él. Akárhogy is gondolkodtam, nem jutott eszembe ez az esemény a mai napig sem. Ildikó megnyugtatott, hogy az eredmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy emlékszem e az eseményre. Folytattuk tovább a kezelést. A szememet be kellett csuknom és egy mondatot kellett többször elismételnem. Ezt a mondatot addig kellett ismételnem, amíg egy állapotba nem kerültem. Enyhén szédültem és mintha nem is ebben a világban lennék. Miután ez megtörtént ebből az állapotból ki is kellett jönnöm, ugyanezzel a módszerrel. A testvéreimre is (2 öcsém van) kitértünk, a születésükre, hogy vártam-e őket vagy nem stb. Úgy néz ki, hogy nekik is közük van valamihez, de még ezt sem tudom pontosan, hogy mihez… Házi feladatnak kaptam egy mesét- a Hamupipőke történetét. A kezelést nagyon élveztem és rájöttem, hogy túlreagáltam azzal a sok izgulással. Alig várom, hogy folytassuk!”

Bátran ajánlom mindenkinek a kineziológiai kezelést, mivel sok mindenre lehet megoldás. Keress bátran az alábbi elérhetőségek egyikén és segítek a problémád megoldásában!

Hegyi Ildikó
Kineziológus, természetgyógyász
www.facebook.com/KineziologiaTermeszetgyogyaszat?ref=hl
www.kineziologia-termeszetgyogyaszat.hu
Telefonszám: 06 70 286 7959