Növénytermesztési szabályok a biogazdálkodásban
Az ökoszisztéma valamennyi tagja fontos és fennmaradásához épp úgy táplálékra van szüksége,
mint nekünk, embereknek. A haszonnövényeket károsítók gyérítéséhez ezért egy ökológiai
szemléletű biogazda nem automatikusan vegyszerekhez nyúl, hanem egy sokkal nemesebb,
értelmesebb módszerre támaszkodik: elsősorban a kertben élő- és búvóhelyre talált természetes
ellenségekre (pl.: katicabogarak, fátyolkák, földigiliszták, pókok, atkák, fürkészek stb.) bízza a
munkát, vagyis biológiai növényvédelmet alkalmaz.
Az ökológiai növénytermesztés főbb szabályai közül az alábbiak emelhetők ki:
1. Az ökológiaiként termesztett növényeknek kapcsolatban kell állnia az élő talajjal.
Kivételt képez a palántanevelés, cserépben való tovább értékesítés vagy mikrozöld
termesztés céljából termesztett növények. (A vízben és tápoldatban való termesztés nem
megengedett.)
2. Csak olyan növénytermesztési technológiák alkalmazhatók, amelyek révén
elkerülhető vagy minimálisra csökkenthető a környezetszennyezés.
3. Alapvetően a vetőmagnak, palántának is ökológiai gazdálkodásból kell
származnia és fajtaválasztáskor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek alkalmasabbak
az ökológiai gazdálkodásra. Amennyiben nem kapható bio vetőmag, akkor szokványos,
ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett szerrel kezelt vagy csávázatlan vetőmag is
felhasználható.
4. Olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek fenntartják vagy növelik a talaj szervesanyag-
tartalmát, fokozzák a talajstabilitást és a talaj biológiai sokféleségét, valamint megelőzik a
talajtömörödést és a talajeróziót. A talaj termőképessége és biológiai aktivitása
vetésforgó alkalmazásával és kizárólag az ökológiai termelésben engedélyezett
trágya és talajjavító szerek kijuttatásával biztosítható. A vetésforgóban a minél
változatosabb növényfélékre, pillangósvirágúakra és zöldtrágya-növényekre helyezik a
hangsúlyt.
5. A kártevők és kórokozók kártételének megelőzéséhez elsősorban a természetes
ellenségekre, rovarcsapdákra és a helyes vetésforgóra kell támaszkodni.
Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett
növényvédőszerek használhatók fel. A gyomnövények ellen csak mechanikus
módszerek alkalmazhatók, kémiai, vagyis vegyszeres gyomírtás nem. A gyomok
megjelenése ellen a megfelelő növényi sorrend betartása, a monokultúra elkerülése és a jó
gyom-elnyomóképességgel rendelkező fajták termesztése nyújt alapvető megoldást.
A jogszabályban rögzített valamennyi előírás betartásával megtermelt növényeket csak akkor lehet
ökológiai terméknek tekinteni, ha az ellenőrző szervezethez bejelentett termőterületen egy
meghatározott ideje már nem a szokványos gazdálkodásra vonatkozó módszereket, hanem az
ökológiai növénytermesztésre vonatkozó termelési szabályokat alkalmazzák. Ezt az átmeneti
időszakot nevezik átállási időnek. Az átállási idő hossza a termesztett növénytől függően
eltérő. Az egyéves növények (pl. sárgarépa, borsó) esetében az átállási időszak a vetést megelőző
legalább két év, legelő vagy évelőtakarmány-termő területek esetében a betakarítást megelőző
legalább két év és az egyéb évelő növények (pl. alma, körte) esetében az ökológiai termények első
betakarítása előtti legalább három év. Amennyiben az ellenőrző szervezet az ellenőrzött területen
ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett szer kijuttatását tapasztalja az átállási idő újraindul.
Dr. Sipos Nikoletta
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
társadalmi kapcsolatokért felelős munkatársa
Lektorálta: Vályi-Árvai Laura
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
ellenőrzési részlegvezetője
Szólj hozzá