Növénytermesztési szabályok a biogazdálkodásban


Az ökoszisztéma valamennyi tagja fontos és fennmaradásához épp úgy táplálékra van szüksége,

mint nekünk, embereknek. A haszonnövényeket károsítók gyérítéséhez ezért egy ökológiai

szemléletű biogazda nem automatikusan vegyszerekhez nyúl, hanem egy sokkal nemesebb,

értelmesebb módszerre támaszkodik: elsősorban a kertben élő- és búvóhelyre talált természetes

ellenségekre (pl.: katicabogarak, fátyolkák, földigiliszták, pókok, atkák, fürkészek stb.) bízza a

munkát, vagyis biológiai növényvédelmet alkalmaz.


Az ökológiai növénytermesztés főbb szabályai közül az alábbiak emelhetők ki:


1. Az ökológiaiként termesztett növényeknek kapcsolatban kell állnia az élő talajjal.

Kivételt képez a palántanevelés, cserépben való tovább értékesítés vagy mikrozöld

termesztés céljából termesztett növények. (A vízben és tápoldatban való termesztés nem

megengedett.)

2. Csak olyan növénytermesztési technológiák alkalmazhatók, amelyek révén

elkerülhető vagy minimálisra csökkenthető a környezetszennyezés.

3. Alapvetően a vetőmagnak, palántának is ökológiai gazdálkodásból kell

származnia és fajtaválasztáskor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek alkalmasabbak

az ökológiai gazdálkodásra. Amennyiben nem kapható bio vetőmag, akkor szokványos,

ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett szerrel kezelt vagy csávázatlan vetőmag is

felhasználható.

4. Olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek fenntartják vagy növelik a talaj szervesanyag-

tartalmát, fokozzák a talajstabilitást és a talaj biológiai sokféleségét, valamint megelőzik a

talajtömörödést és a talajeróziót. A talaj termőképessége és biológiai aktivitása

vetésforgó alkalmazásával és kizárólag az ökológiai termelésben engedélyezett

trágya és talajjavító szerek kijuttatásával biztosítható. A vetésforgóban a minél

változatosabb növényfélékre, pillangósvirágúakra és zöldtrágya-növényekre helyezik a

hangsúlyt.

5. A kártevők és kórokozók kártételének megelőzéséhez elsősorban a természetes

ellenségekre, rovarcsapdákra és a helyes vetésforgóra kell támaszkodni.

Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett

növényvédőszerek használhatók fel. A gyomnövények ellen csak mechanikus

módszerek alkalmazhatók, kémiai, vagyis vegyszeres gyomírtás nem. A gyomok

megjelenése ellen a megfelelő növényi sorrend betartása, a monokultúra elkerülése és a jó

gyom-elnyomóképességgel rendelkező fajták termesztése nyújt alapvető megoldást.


A jogszabályban rögzített valamennyi előírás betartásával megtermelt növényeket csak akkor lehet

ökológiai terméknek tekinteni, ha az ellenőrző szervezethez bejelentett termőterületen egy

meghatározott ideje már nem a szokványos gazdálkodásra vonatkozó módszereket, hanem az

ökológiai növénytermesztésre vonatkozó termelési szabályokat alkalmazzák. Ezt az átmeneti

időszakot nevezik átállási időnek. Az átállási idő hossza a termesztett növénytől függően

eltérő. Az egyéves növények (pl. sárgarépa, borsó) esetében az átállási időszak a vetést megelőző

legalább két év, legelő vagy évelőtakarmány-termő területek esetében a betakarítást megelőző

legalább két év és az egyéb évelő növények (pl. alma, körte) esetében az ökológiai termények első

betakarítása előtti legalább három év. Amennyiben az ellenőrző szervezet az ellenőrzött területen

ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett szer kijuttatását tapasztalja az átállási idő újraindul.


Dr. Sipos Nikoletta

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

társadalmi kapcsolatokért felelős munkatársa


Lektorálta: Vályi-Árvai Laura

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

ellenőrzési részlegvezetője