A Római klub jelentéséről szóló cikk végén arra tettem ígéretet, hogy az ESG

részletes ismertetésével folytatjuk. Íme.


2023-ban Magyarországon is megjelent és 2024. január 1-től hatályba lépett az

Európai Unió CSRD rendeletéhez igazodó hazai ESG törvény (2023. évi CVIII.

törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás

ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is

figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról). Ez már 2024-ben is komoly

feladatot jelenthet a tőzsdén jegyzett, vagy a pénzügyi területen tevékenykedő

nagyvállalatok számára, illetve ezen cégek KKV beszállítóinak is, illetve – bár a

törvény nem írja elő részükre, de - számos önkormányzatnak is érdeke lehet,

hogy a lakosoknak bemutassák a közösség érdekében végzett ez irányú

tevékenységüket.


Az ESG törvény előírja, hogy panaszkezelési rendszert kell a vállalatoknak

kialakítani. Belső vagy külső panaszkezelési rendszer bárki bejelentést tegyen

azon társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint azon

társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos

kötelezettségek megsértésére vonatkozóan, amelyek a vállalkozás saját vagy

leányvállalata, illetve közvetlen szállítója gazdasági tevékenysége

következtében keletkeztek.


Az ESG keretrendszeren belül az ESG három betűt pilléreknek nevezzük és ez

az a 3 tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt az évenkénti jelentéstétel. Az

ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi

kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése.


Most tekintsük át a három pillér tartalmát.


E= Environment (környezet). Ide tartoznak a következők


- klímaváltozás

- üvegházhatású kibocsátások

- lég-, víz- és talajszennyezés. Hulladék

- biodiverzitás

- erdőirtás

- Energiagazdálkodás

- erőforrások felhasználása


Az erőforrás felhasználásnál fontos például, hogy egy gyártó szűz vagy

újrahasznosított anyagot használ a termelés során és hogyan gondoskodik egy

vállalat arról, hogy a termékeibe bekerült alapanyagok „bölcsőtől a sírig” minél

inkább vissza legyenek forgatva a gazdaságba és ne a hulladéklerakóban

végezzék. Hasonlóképpen elvárt, hogy a vállalatok gondosan bánjanak a

vízkészletekkel.


S = Social (társadalom) Ide tartoznak a következők


- emberi jogok (modern kori rabszolgaság, kényszermunka, gyerekmunka)

- egészség és biztonság

- dolgozók fejlődése

- diverzitás, egyenjogúság

- konfliktus zónák

- közösségi tevékenységek

- CSR (lásd korábban Corporate Social Responsibility, azaz a vállalat

társadalmi felelősségvállalása)

- termékbiztonság és minőség


A társadalmi pillérhez tartozik, hogyan gondoskodnak a vállalkozások a

dolgozóik fejlődéséről, illetve személyügyi kérdésekkel kapcsolatos

gyakorlataikról; termékeik biztonságáról és minőségéről; az ellátási láncuk

személyüggyel, munkahelyi biztonság- és egészségvédelemmel, etikátlan

beszállítói magatartással kapcsolatos kérdéseiről továbbá arról, milyen

módon biztosítják azt, hogy termékeik és szolgáltatásaik elérhetők legyenek

hátrányos helyzetben lévő kisebbségi csoportok számára is.


G = Governance (irányítás) Ide tartoznak a következők


- az irányítás szervezete

- felügyelőbizottságok függetlensége

- részvényesek jogai

- cégstruktúra

- vezetői díjazás

- érdekkonfliktus

- pénzmosás és korrupció elleni fellépés

- felelős adóstratégia

- tulajdonosi elköteleződés

Az irányítás pillérhez tartoznak a részvényesek jogai, igazgatótanács

diverzitása, a vezetőség kompenzációja, illetve hogy az mennyire van

összhangban a fenntarthatósági célokkal; továbbá a versenyellenes

magatartással és korrupcióval kapcsolatos tényezők.


Nézzük részletesebben az E = enviroment, környezeti hatásokat


Itt a szén-dioxid kibocsátás mérésén és csökkentésén van a hangsúly. Több multi

cég szólíthatja fel idén beszállítóit, bekérve többek között az éves CO2

egyenérték kibocsátást. Ebben a kontextusban kiemelt jelentősége van a 'Scope'

kibocsátási kategóriáknak, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy

pontosabban mérjék és jelentsék környezeti lábnyomukat.


Scope 1


Magába foglal minden közvetlen szén-dioxid kibocsátást, amely a cég

telephelyein, gyáraiban vagy irodáiban keletkezik. Például, ha egy cég saját

járműveivel szállít, vagy saját kazánjaiban fűt, a keletkező kibocsátások mind

ebbe a kategóriába tartoznak. Mivel ezek közvetlenül az üzemeltetési

tevékenységekhez köthetőek, így kezelésük és csökkentésük viszonylag

egyszerű.


Scope 2


A vállalatok által vásárolt energiából – például elektromosságból vagy

távfűtésből – származó közvetett kibocsátásokat jelenti. Nem a vállalat

közvetlen tevékenységéből, hanem az általuk felhasznált energia előállításából

erednek. Zöldenergia-beszerzéssel és az energiahatékonyság növelésével

csökkenthetőek ezek a kibocsátások.


Scope 3


A legösszetettebb kategória, amely magában foglalja azokat a kibocsátásokat,

amelyek nem esnek közvetlenül a vállalat ellenőrzése alá. Ezen a szinten a teljes

vállalati értékláncot figyelembe kell venni. Ide tartoznak például a beszállítók

által előállított termékek és szolgáltatások előállítása során keletkező

kibocsátások, a dolgozók üzleti utazásai, vagy akár a termékek végső

felhasználói által okozott kibocsátások


Mi a karbonlábnyom?


Az ESG "E&" pillérének egyik konkrét mérőszáma, amely egy szervezet,

esemény, ország stb. által termelt üvegházhatású gázok mennyiségét méri. Ezek

a gázok hozzájárulnak a klímaváltozáshoz azzal, hogy megkötik a hőt a Föld

légkörében. A leggyakrabban előforduló üvegházhatású gáz a szén-dioxid

(CO2), ezért a karbonlábnyom mérésére általában a szén-dioxid egyenérték

(CO2e) mértékegységét használjuk.


Net zero


Egy másik kifejezés, amivel gyakran találkozhatunk a téma kapcsán az a net

zero, azaz a nettó nulla kibocsátás. Ez egy ambiciózus cél, amelyre egyre több

vállalat törekszik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalatok

tevékenységeik során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátását teljes

mértékben kompenzálják, például karbon-eltávolítási technológiák használatával

vagy az energiahatékonyság javításával.


Hol keletkezhet a legtöbb kibocsátás?


Energiafelhasználás: Az irodák, üzemek és raktárak világítása, fűtése és hűtése

a legnyilvánvalóbb kibocsátási források közé tartozik. Ezek hatékonyságának

javítása kulcsfontosságú lépés a karbonlábnyom csökkentésében


Logisztika: Az áruk és az alkalmazottak munkába járása, üzleti utazások. Egy

üzleti repülőút például több tonna CO2-kibocsátást generálhat.


Irodai élet: Az irodai papírfelhasználás, a kávéfőzés és még a munkatársak által

használt számítógépek is részét képezik a karbonlábnyomnak.


Digitális technológiák: Az adatközpontok és a felhőalapú szolgáltatások

üzemeltetése meglepően nagy energiát igényel. De egy hosszúra nyúlt online

meeting is hozzájárul a karbonlábnyomunkhoz.


EMERI (emarczi@hu.inter.net)