Pajorok az ásónyomban 

Írásom második felében az rovarok fejlődéséről, majd a kerti munkák során a komposztból és az ágyásokból előkerülő bogárlárvákról és azok felismeréséről fogok mesélni.

Életpálya modell

Biológia tudásunk gyakran van, hogy megkopik az évek alatt, úgyhogy egy kis ismétlés gyanánt vegyük végig egy rovar életét. Először persze általános dolgokat írok le, majd ezek után jönnek bogaraink sajátosságai.

A pete

Tudjuk, hogy van a pete, amit gyerekeknek nyugodtan említhetünk rovartojásként. A madarak tojásait bizonyára ismerik, tudnak párhuzamot vonni és a rovarok petéje is tartalmaz fejlődést biztosító extra tápanyagot. Az újabb magyar tudományos szövegek is gyakran használják a tojás kifejezést pete helyett. Virágbogaraink a nyár során helyezik el petéiket.

A lárva

A pete után következik a lárva stádium, melynek célja, hogy az egyed elegendő táplálékot találjon, tartalékot képezzen a felnőtt, szaporodásra képes test létrehozásához. Mondhatjuk nyugodt lélekkel rá, hogy rovar-gyerek, akit a rovarászok lárvának neveznek. A lárva hasonlíthat a felnőtt egyedre (pl.: sáskák), de teljesen el is térhet tőle (pl.: lepkék). Élhet lárvaként évekig is (pl: szarvasbogár) de csupán néhány napig is (muslicák). A lárva bábozódhat (megint a lepkék), de ki is hagyhatja ezt a stádiumot (ismét sáskák). Az imént felsorolt jellemzők egy-egy fajnál fixek, rokon fajoknál hasonlóak, az egyes fajcsoportok között pedig igencsak eltérőek lehetnek.  Vizsgált fajaink esetében ez hőmérséklettől és tápanyag ellátottságtól függően 1-2 év lehet. A virágbogár lárvák korhadék evők, erdei környezetben, korhadó fában, vastag avarban, kertjeinkben pedig a komposzt alján találkozhatunk velük.

A báb

A bábállapot a teljes átalakulással fejlődő rovaroknál található meg. Téma állataink is ilyenek. Adott egy fa vagy egyéb növényi korhadékban élő és annak szemcséivel táplálkozó fehér lárva, amiből egy röpképes, virágpor faló ékkő lesz. A bábon belül, testük jelentős részének elkocsonyásodásával és újraépülésével mennek végbe azok a változások, amik révén akár drasztikus életmódváltáson is áteshet az egyed. Alakváltó szuperképesség, csak éppen nem egyik pillanatról a másikra. Virágbogaraink a nyár végén bábozódnak. A kifejlett rovarok ősszel kelnek ki, de többségük a telet passzívan tölti, csak tavasszal jönnek elő a föld alól.

A kifejlett rovar

A kifejlett példányok - amiket imágónak is nevezünk– célja a szaporodás. Élettartamuk fajtól függően változó, a kérészek esetében néhány óra, de a krumplibogaraknál két év is lehet. Virágbogarainknál ez az időszak valamivel több, mint fél évig tart, mely az őszi keléstől a nyári peterakást követő pusztulásig tart. Az imágók tavaszi kirepülésük után virágporral, virágokkal esetenként gyümölcsökkel táplálkoznak, valamint párt keresnek. 

A jó, a rossz, és a csúf

Ezzel vége is a körnek. A továbbiakban három féle pajor megkülönböztetésével fogunk foglalkozni. A virágbogáréval, a cserebogáréval és az orrszarvúbogáréval.

A pajor szó lárvát jelent, egészen pontosan egy bizonyos lárva típust, mely talajban vagy bomló szerves anyagban élő rovarokra jellemző. A lárva rendszerint fehéres árnyalatú és "C" alakú. Ez a fajta lárva megtalálható a virágbogaraknál, cserebogaraknál, de ilyen lárvája van többek között a szarvasbogárnak és az orrszarvú bogárnak is. Cserebogár fajból szintén számos faj él hazánkban, részletesen most nem foglalkozunk velük. Kertjeinkben leggyakrabban cserebogár vagy virágbogár pajorral találkozhatunk. Ritka esetben azonban az orrszarvúbogár lárva is szembe jöhet velünk, és ő az a bizonyos 50. 000 Ft természetvédelmi értékkel bíró ritka pajor, akit sajnos a hozzá nem értők nagyon könnyen veszedelmes cserebogár lárvának nézhetnek. Az orrszarvú bogarak erdei közegben vaskos halott tölgyek korhadó gyökereihez helyezik petéiket, a lárvák a korhadó fával táplálkoznak. Kerti komposztba akkor fordulnak elő nagy ritkán, ha az gazdag faanyagban. A cserebogarak lárvái gyökerekkel táplálkoznak, 2-4 évig vannak a talajban. Amíg kisebbek addig lágyszárú gyökereken élnek, a nagyobbak viszont a gyümölcsfák gyökerét is megrágják. A kifejlett rovar szintén kártevő.

A különbségek

Röviden összegezve három plusz egy dolog segíthet a határozásban és itt tömör leszek, ugyanis nem nagyon van rajta mit ragozni.

Honnan került elő?

Ha a három féle pajor életmódja mentén indulunk el különbségeket keresve, már maga az előkerülés helye is árulkodó lesz.

Ágyásból, gyep alól cserebogár lesz az esélyes befutó. Komposztból a korhadék evők: virágbogár vagy orrszarvúbogár.

Hogyan mozog?

Ha tenyérbe vesszük a lárvát és megsétáltatjuk, a virágbogár lárvák a hátukra fordulnak és féregszerűen kezdenek el mozogni. A cserebogár lárvák a lábaikat használva a hasukon próbálnak majd meg elindulni.

Mekkorák a lábai?

A virágbogár lárvák lába arányaiban rövidek, a cserebogár lárváké viszonylag hosszabbak. 

Sötét orrszarvú

Ha idősebb orrszarvúbogárhoz van szerencsénk már a mérete is árulkodó, de fejének és a testén lévő pöttyöknek a színe is sokat mond. Míg a többi pajor esetében ezek világos-barnásak, az orrszarvúbogárnál sötétbarnák. 

Ezek a pettyek mellesleg roppant érdekesek, ugyanis ezek nem mások, mint légzőnyílások. Ha közelebbről megnézzük a lárva testét, láthatjuk, hogy ezekből fehér erezetszerű edényrendszer ered, mely behálózza az állat testét. Ezekben a csövekben azonban nem vér, csupán levegő áramlik, a testnedvek szabadon keringenek az állat testében. Legalábbis maradjunk ennyiben, ha nagyon rövidre akarjuk venni ezt a kis érdekesség kanyart.

Búcsú

Ha végeztünk engedjük vissza az orrszarvúbogarat és a virágbogarakat a komposztba. Az előbbi védett faj, az utóbbi pedig segíti a komposztálás folyamatát – de nagy számban kikelve okozhat kárt gyümölcsösökben. Ugyanakkor a hét fajból öt védettséget élvez és lárváról igencsak nehéz megmondani, hogy melyik lesz majd belőle. Ami a cserebogarakat illeti: a biokertész is harcol a kártevők ellen, csak nem vegyszerrel. Ha valakinek nincs szíve elpusztítani közvetett vagy közvetlen módon, ássa el ott, ahol nem fogja zavarni a kertjében.

Jó bogarászást, izgalmas felfedezést!  Következő cikkemben a sáskák-szöcskék csápját és a tücskök dalát fogom közelebb hozni Hozzátok, a júniusban az Öko Zsibongón pedig személyesen is találkozhatunk!


Völgyi Gergely
Környezeti nevelő - vadgazda mérnök, erdőpedagógiai szakmérnök
Az Erdei Garabonciás alapítója
www.erdeigaraboncias.hu