Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy az áruházláncok polcain szezontól függetlenül mindig megtaláljuk ugyanazokat a zöldségeket és gyümölcsöket. Ez egyrészt az egyre elterjedtebb hűtőház rendszereknek köszönhető, melyekben a nagyobb gazdaságok biztonsággal tárolhatják el az almát, burgonyát és a gumós zöldségeket a téli hónapokra is, hogy majd később jobb áron adhassák el azt, másrészt pedig az importnak tudható be, mely lehetővé teszi, hogy a banán mínusz tíz fokban se legyen kuriózum. 

A nagyüzemi tárolás és az import egyaránt rendkívül energiaigényes, így jelentős ökológiai lábnyommal bír. Ennek csökkentése érdekében dönthetünk úgy, hogy szakítunk a hagyományos fogyasztói modellel, és sokkal tudatosabban készülünk fel a téli hónapokban felmerülő zöldség és gyümölcs igényünkre. 

Tudatosság alatt az előre felkészülést értem. Azaz, akkor kell bevásárolni a zöldségekből és gyümölcsökből, mikor szezonjuk van, majd meg kell találni a megfelelő tárolási vagy tartósítási módot számukra.  Ugyan nagyanyáink öröksége, azaz a zöldségvermek már nem csak a nagyobb városokban, de a legtöbb vidéki portán is felszámolásra kerültek, viszont ez nem azt jelenti, hogy nem alakíthatnánk ki ideális tárolási körülményeket a saját otthonunkban. 

Általánosságban a nem túl nedves és nem túl száraz, a maximum 12 Celsius fok körüli, de inkább 2-4 Celsius fokos hőmérséklet ideális a tárolásra. Ilyen körülmények között a gyümölcsök és zöldségek kettő-négy hónapig is állagromlás és tápanyagveszteség nélkül tárolhatóak. 

Na de hol lehet ilyen körülményeket kialakítani? 

Ezt mindenkinek magának kell átgondolnia, de tapasztalataim szerint a spájz, a nyárikonyha, a garázs, de akár egy alagsor, vagy egy biciklitároló is alkalmas lehet. 

Ha pedig ezek közül egyik sem áll rendelkezésünkre, de van például egy kis kertrészünk, akkor csinálhatunk kültéri, föld alatti zöldségtárolót is. Ehhez nincs másra szükségünk, mint egy dróthálóval burkolt faládára, vagy például egy leselejtezett mosógép dobra. A ládát, vagy bármilyen tároló eszközt leássuk a földbe, majd szalmával rétegezve beletesszük a tárolni kívánt zöldségeket. Lényegében ennyi, egyedül arra kell figyelnünk, hogy olyan helyen legyen a tároló gödör, amit nem önt el a víz egy nagyobb esőzésnél.

Tegyük bárhová is a téli tartalékot, a zöldség és gyümölcs tartósságának kulcsa az előzetes válogatás. Elég egy romlófélben lévő alma, vagy egy kis rothadás egy darab burgonyán, ha ezt nem vesszük észre, akkor idővel az egész láda termés mehet a kukába, mert a romlási folyamat úgy terjed a növények között, mint egy agresszív betegség.

A rend a lelke mindennek elv a zöldségek és gyümölcsök tárolásánál is érvényes, azaz nem tárolhatjuk ömlesztve a különböző fajtájú növényeket, mert rossz hatással lehetnek egymásra. Például, ha egy helyre rakjuk a burgonyát és az almát, akkor az a krumpli tartósságának rovásárára megy, mivel az alma érési hormonja a levegőbe jutva csírázásra serkenti azt. 

Általában elmondható, hogy a zöldséget és gyümölcsöt hűvös, lehetőleg fénytől kevéssé érintett helyen tároljuk. Ideális lehet a tároláshoz a 10-es rekesz. A kiválogatott burgonyát csak helyezzük bele, s mehet a hűvösbe. A gumós zöldségek tárolásánál béleljük ki újságpapírral a rekeszt, majd homokkal rétegezve tegyük el a zöldségeket. Az alma tárolásánál pedig használjunk a rétegek között újságpapírt, ami felszívja a felesleges nedvességet. 

Kedves Olvasó, aki most a cikk végére értél! Igen, jól gondolod, ez tényleg nem olyan nagy ördöngösség. A téli zöldségtárolásnak nincs titka, csak régi jól bevált módszerei, melyről az elmúlt néhány évtizedben elfeledkeztünk. A jó hír viszont az, hogy ezek újra tanulhatóak, s pont olyan jól működnek a gyakorlatban, mint 30-40-50 vagy 100 éve! 


Nemes Gábor
Biogazda
+36/70-701-7447
nemesokogazdasag.hu