A naplóírás a reformkor idején jött divatba a nők körében is. Természetesen addig is születtek naplók, de inkább titkos vallomásnak és elmélkedésnek szánták a bejegyzéseket. Slachta Etelka naplója a kor egyik legérdekesebb dokumentuma, a lány ugyanis főképp a heti rendszerességgel tartott bálokról emlékezett meg. Etelka Zadjeli Slachta Ferenc és báró Hauer Teréz gyermekeként született Temesváron 1821. január 1-jén. Az apa kamarai adminisztrátorként dolgozott előbb Temesváron, majd Zomborban, végül Budán, ám 1837. májusában ágynak esett, és nem sokkal később elhunyt.

A gyönyörű  és művelt Etelka apjának köszönhetően több nyelvet beszélt, kiválóan énekelt, de Buda már akkor is drága volt, ezért özvegy édesanyjával Sopronba költöztek. A félárva lánynak egy jó partin kívül más lehetősége nem maradt, ezért minden mulatságban részt vett, és a soproni társaság egyik kedvence lett. Emellett kisebb novellákat fordított (Ligeti Irma álnéven), amelyek a Regélőben is megjelentek. Etelkának rengeteg hódolója akadt, akik sorra kérték fel a lányt, a táncrendje minden este hamar betelt. „Udvarlóim: gróf Vojna, ki vacsora alatt mellém ült, Tar, ki az első tourt, midőn jöve, velem táncolá, báró Buirette rendkívül és báró Münchhausen. Rousseau egész estén velem volt, midőn többé nem táncolék, mindig mellém állott, sok szépet is mondott. Skolimowszky is keresé társaságomat, de tudom, hogy e kettő csak Mari végett." "Annyira valék faitirozva, mint senki más; s valóban, mintha az ünnep királynéja volnék." 

Az udvarlók természetesen nemcsak Sopronra korlátozódtak, amikor húsz éves korában Etelka Balatonfüreden bálozott, itt is rajongott érte a férfinép: "Egy szép barna jurátus: Kupricz Imre, minden második tournál lejté velem. Nagyon szép fiú. Első francaise-t Szekrényessy Józseffel, a második colonne-ban; ismét igen jól ment, s ennek végével a leggratiozusabb francaise táncosnénak hallám magam körös körül nevezni! Polkát ismét majdnem kizárólag Rónay Lajossal, néha, különösen tapsra ismételtetvén a két Inkey, Csúzy Pál s Szekrényessy is megforgatának, olyannyira, hogy le sem ülheték. Itt is a legjobb táncosné címmel tisztelnek meg... Igen jól mulattam. Oly valami boldog érzés járja át minden tagjaimat." A bálkirálynő még Liszt Ferenc tekintetét is magára vonzotta: egy bálon a mester átnyújtotta neki egyik kesztyűjét. 

Mint minden fiatal lány, Etelka is több férfi iránt érdeklődött, de leginkább Szekrényessy József ügyvéd, Széchenyi István gróf korábbi joggyakornoka, a Nemzeti Casino és a Pesti Lovaregylet első titkára dobogtatta meg a szívét. Az édesanyja nem támogatta a választást, ő mást szeretett volna lánya oldalán látni, de a füredi nyaralás alatt váratlanul meghalt, az árván maradt Etelka pedig egy évre rá, 1842-ben férjhez ment választottjához, akivel Budára költözött. A férfi felhagyott ügyvédi hivatásával, és új vizekre evezett: előbb a Margitszigetet és a Császárfürdőt, majd az 1870-es években a Rudas és a bodajki fürdőt bérelte. Házasságuk gyümölcsözőnek bizonyult, kilenc gyermekük született, akik közül több is ismertté vált, Kálmán lett az első Balaton-átúszó és a magyar repülősport egyik úttörője, Lajos tárcacikk-író és vitorlázó, leányuk, Margit író. Etelka a gyereknevelés mellett is megőrizte társasági énjét, fordított és publikált a Regélőbe, valamint hatalmas szalont vitt, ahová irodalmárok és politikusok egyaránt jártak.


Selmeczi Bea