Szabó Magda Régimódi történetében a család összes nőtagja Kalocsa Róza művéből, Az illem könyvéből tanul, ami a korabeli polgárlányokkal megismertette a finom, művelt, tapintatos modort, az illedelmes magaviselet és a társas élet szabályait. A mai olvasó talán merev társadalmi normákat lát a könyvben, de 1884-es megjelenésekor haladó szelleműnek számított, amit már az első oldalon álló jelige tükröz: " A műveletlené az utolsó szó, a művelté a győzelem."

De ki is volt Kalocsa Róza? 

Az első magyar diplomás tanítónő, református felső leányiskolai tanárnő, internátusigazgató, író. Reformátuskovácsházán született 1838. február 5-én, édesapja, Kalocsa Mihály, szintén tanító volt. Róza Aradon végezte középiskolai tanulmányait, majd Pesten felvételt nyert az egyetemre, és nevelősködésből tartotta fenn magát. Leginkább a  gyermekek és fiatal lányok nevelése foglalkoztatta, ezért folytatta a családi hagyományt, az egyetem befejezése és az azt követő berlini és londoni utazása után tanítónak állt: először a pesti református felső leányiskolába került, amit 1864-től 1875-ig igazgatott is, majd megfordult Szatmáron, Újpesten, Somorján, végül 1893-tól 1901-ben bekövetkezett haláláig a debreceni református felsőbb leányiskola tanára és internátusának igazgatónője lett. Időközben férjhez ment Márkus Elekhez, ami akkoriban szintén haladó gondolkodásnak számított, hiszen a tanárnők hajadonok voltak, és ha mégis férjhez mentek, többnyire abbahagyták a munkát.

Róza tovább tanított, sőt bevezette a magyar nyelv rendszeres tanítását a lányneveldékben, és a magyar nyelvtan mellett francia, angol és volapük nyelvkönyvet is összeállított az iskolák számára. Akkoriban a volapük afféle nemzetközi közvetítőnyelv volt, az első mesterséges nyelv, amely jelentősebb sikereket ért el. 

Emellett két regényt, nevelési cikkeket és meséket is írt, valamint lapot szerkesztett: 1868-ban a Méhecske hetilapot, majd 1884-től a Leányvilág képes hetilapot. Neki köszönhették az akkori gyerekek az Ezeregy éjszaka néhány meséjének fordítását, ami ugyan kicsit meghamisította az eredeti művet, de legalább ízelítőt kaptak belőle. A könyvet Kardos Pál névvel jelentette meg, hiszen egy férfinévvel könnyebb volt eladni a példányokat. Saját meséit sem a neve alatt jelentette meg, az egyik könyvén Clio, a történetírás múzsája szerepel, a másikon Róza néni, a harmadikon Tanító néni.  

Kalocsa Róza vérbeli pedagógus volt, aki nemcsak a leánynevelés egyik úttörőjének számít, de a női egyenjogúságért is sokat tett.

Selmeczi Bea