- ha 9 vagy 10, akkor jó, a céged megbízható
- ha 7 vagy 8, akkor inog a léc, a céged minősítése bizonytalan
- ha 6 vagy az alatti, akkor a léc leesett, a céged minősítése megbízhatatlan
Nézzük mi is ez!
A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (Afad tv.) megteremtette a jogi alapjait, hogy létrejöjjön egy központi nyilvántartó szerv, amelyikben minden egyes „cégről” tárolják a tulajdonosi adatokat. Ha egy cégnek másik jogi személy a tulajdonosa, akkor ennek a második cégnek a magánszemély tulajdonosi adatait. Gyakorlatilag, akármilyen hosszú a lánc, de el kell jutni magánszemély(ek)ig (részletesen lásd a lábjegyzetben).Az Afad törvényben felhatalmazást kapott a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyilvántartó szervet (ez a NAV lett), és rendeletben állapítsa meg a központi nyilvántartások vezetésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat.
Nézzük tehát, kikre terjed ki a törvény hatálya, egyszerűen szólva, a Magyarország területén nyilvántartásba vett alábbi szervezetekre, azaz mindenkire.
- betéti társaság;
- közkereseti társaság;
- korlátolt felelősségű társaság;
- részvénytársaság
- európai részvénytársaság;
- egyesülés;
- európai gazdasági egyesülés;
- európai területi társulás;
- szövetkezet;
- lakásszövetkezet;
- európai szövetkezet;
- vízgazdálkodási társulat;
- erdőbirtokossági társulat;
- külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe;
- állami vállalat, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül, vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve nem éri el a 75%-ot;
- egyéb állami gazdálkodó szerv;
- egyes jogi személyek vállalata;
- közös vállalat;
- végrehajtói iroda;
- közjegyzői iroda;
- ügyvédi iroda;
- szabadalmi ügyvivői iroda;
- önkéntes kölcsönös biztosító pénztár;
- magánnyugdíjpénztár;
- egyéni cég;
- egyesület - a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével;
- az alapítvány - a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével;
- köztestület és
- jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül, vagy a Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve nem éri el a 75%-ot.
Most tekintsük át, ki a tényleges tulajdonos: ő a cég (a törvény szóhasználata szerint adatszolgáltató) a pénzmosás megelőzési törvény, a Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)-f) pontjai szerint meghatározott tényleges tulajdonosa;[1]
A tényleges tulajdonosi nyilvántartás: a törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatók és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok Pmt. szerinti tényleges tulajdonosi adatait tartalmazó nyilvántartása;
A TT index: a tényleges tulajdonosi központi nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1-10 közötti értékű mutatószám.
Hogyan épül majd fel ez az adatbázis? Az Afad törvény szerint a számlavezető és a széfszolgáltató a központi nyilvántartások működéséhez szükséges adatok továbbítása érdekében elektronikus adatkapcsolatot alakít ki a nyilvántartó szervvel, majd a törvény hatálybalépését követő 21 napon belül, azaz június 15-ig átadta azon adatszolgáltatók ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeként rendelkezésére álló adatait, amely adatszolgáltatókkal a törvény hatálybalépésének napján - fizetési számla vezetése miatt - a Pmt. szerinti üzleti kapcsolatban állt.
Innen folytatjuk.
[1] A tényleges tulajdonos definíciója a Pmt. 3.§ 38. pontja alapján a következő:
- a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
- b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
- c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
- d) alapítványok esetében az a természetes személy,
- da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
- db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
- dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,
- e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében
- ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
- eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
- ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
- ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá
- f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője
- db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
- dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,
- e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében
- ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
- eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
- ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
- ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá
- f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
Szólj hozzá