Túl sokat fogyasztunk a mérgek királyából
Nemrégiben jelent meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelése, amely szerint az élelmiszerekkel elfogyasztott szervetlen arzén mennyisége egészségügyi aggályokat vet fel. De mi is az arzén? És mégis hogyan kerülhet az élelmiszereinkbe egy ilyen rosszhírű méreg?
Mindannyian hallottunk róla, hogy az arzén mérgező, hiszen a történelem során a „mérgek királyának” tartották, az ételbe csempészett arzén ugyanis nem változtatta meg az étel ízét és szagát, az arzénmérgezést pedig nehezen ismerték fel, mivel tünetei – a hasi görcsök, a hányás, a hasmenés – nagyon hasonlítottak más betegségekéhez.
A 15. században az itáliai Borgia család tagjai hatalmi törekvéseik eszközéül előszeretettel vetették be az arzént. Magyarországon a leghírhedtebb arzénes gyilkosságsorozat az 1929-ben kipattant tiszazugi arzénes asszonyok esete volt. A mérget Nagyrév bábaasszonya arzéntartalmú légypapírból vonta ki és adta környékbeli asszonyoknak, hogy megszabaduljanak a már nemkívánatos férjeiktől, beteg hozzátartozóiktól, szeretőjüktől. A csaknem két évtizeden át tartó mérgezéses gyilkosságsorozat során több mint 160 embert tettek el láb alól, az esetnek mintegy 30 vádlottja volt.
Ezek a mérgezések ún. akut esetek voltak, melyek során az elkövetők nagy mennyiségű arzént szándékosan kevertek az ételekbe-italokba, majd az áldozatok azt rövid időn belül elfogyasztották.
Az EFSA értékelése azonban nem az ilyen esetekről szól. Az arzén a félfémek közé tartozik, környezetünkben kis mennyiségben szerves és szervetlen vegyület formájában is széles körben előfordul. A szervetlen arzénvegyületek jóval toxikusabbak a szerves arzénvegyületeknél. Az arzénvegyületek kis mennyiségben a talajból bekerülnek az élelmiszerekbe. Ebben az esetben nagyon kis mennyiségek hosszútávú fogyasztásáról van szó, amelyet krónikus bevitelnek nevezünk. Ez rövid távon semmiféle károsodást nem okoz, azonban hosszú évek alatt bizonyos betegségek kockázatát megnövelhetik.
A szervetlen arzént elsősorban rizzsel, rizsalapú termékekkel és gabonafélékkel fogyasztjuk el. Az ivóvíz is hozzájárul a bevitelhez, bár Európában a szigorú szabályozásnak köszönhetően általában alacsony a víz arzénszintje. A szervetlen arzén hosszú távú bevitele számos káros hatással jár az emberi egészségre nézve, beleértve, hogy megnöveli a bőrrák kockázatát. Az értékelés szerint, melyben figyelembe vették az európai lakosság élelmiszerfogyasztási szokásait, valamint az élelmiszerek szervetlen arzén tartalmát, az európai lakosság bevitele olyan magas, ami már egészségi kockázatot jelent.
De mit tehetünk ellene? Az arzénbevitel csökkentése érdekében kerüljük az egyoldalú, túl sok rizst tartalmazó étrendet. Ha változatosan, kiegyensúlyozottan állítjuk össze ételeinket, akkor nem csupán az arzénbevitelünket csökkenthetjük, de a különféle tápanyagokból is megfelelő mennyiséget biztosíthatunk szervezetünknek egészségünk és jó közérzetünk megőrzéséhez.
RASFF csoport
Szólj hozzá