Szeptember 30. a népmese napja!

Emlékszel, amikor anyukád vagy a nagymamád mesélt neked lefekvéskor? Bizony, milyen megnyugtató volt elrendezni a mesehősök világában a legnagyobb problémát is, vagy együtt örülni a szereplők boldogságának.

A mesékben megélhetjük a jót és a rosszat, ezért olyan fontos, hogy a kisgyerekeknek meséljenek a szüleik, nagyszüleik. A magyar népmesék útmutatásai, tapasztalatai, lelki és érzelmi megerősítései ama bizonyos tarisznyánknak fontos kellékei, amikor útrakelünk a szülői házból a magunk útjára lépve.

Mióta van népmese napja?

2005 tavaszán az Magyar Olvasástársaság azzal a felhívással fordult mindenkihez, hogy a szeptember 30-a, Benedek Elek születésnapja legyen hivatalosan is a népmese napja.

Mi volt a cél?

A felhívással a népmesék fennmaradására, és a mesékben olvasható élő bölcsességekre, s azok továbbadására akartak reflektorfényt irányítani.

 

Mese, mese, mátka, pillangós madárka…

 

Első ízben 2005. szeptember 30-án szerveztek programokat a Népmese napja alkalmából. Aznap a könyvtárosok, óvónők, tanítók és tanárok, illetve a mesével foglalkozó szakemberek megkülönböztetett figyelemmel fordultak a mesék és a bennük rejlő kincs felé.
A felhívás értelmében azóta szeptember 30-án a népmese napja alkalmából előadások, beszélgetések, mesemondó, -író és -illusztráló versenyek várják az érdeklődőket.

„A mese ráirányítja a figyelmünket arra, melyik énünk az, amelyik kudarcot fog vallani. Ugyanakkor azonban azt is tudatosítja, hogy van bennünk egy pozitív hős is – ezt képviseli a szegény ember vagy a legkisebb királyfi -, akiben megvannak az út végigjárásához szükséges tulajdonságok és erények. „(Pressing Lajos, pszichológus, buddhista tanító, mesekutató és író)

Szabó Ági