Nemrég láttam a televízióban egy érdekes riportot, ahol több tudós fejtegette, hogy mi vár a húsevő emberiségre 2050-ben.

Szerencsére én ebben nem vagyok érintett, mert már régen vegán és vegetáriánus étkezést követek. Mégis a tudósok tanácskozása olyan bizarr volt, hogy szeretném itt közzétenni és leírni.

Hogy fog a húsevő ember 2050-ben jóllakni?

A beszélgető német tudósok szerint a „jövő húsa” a tofu, a szója, a szejtán (búzafehérje és a húshoz hasonló műanyag keveréke) és az in-vitro rántotthús (laboratóriumban szintetikus úton előállított hús)

Mik ezek?

Hernyó, hőscincér, giliszta, lepke, bogár, csúszómászó, szöcske, stb. Mint ahogy a TV-ből ismert adásban a „dzsungelbe elküldött személyeknek kell étkezniük heteken át!”

A tudósok szerint már néhány év múlva, ezek az ételek minden étteremben az étlapon is elfogadottak lesznek. Ezek az állatok, szerintük a „jövő húsának” az alapanyagai. Az étkezési trendek kialakítói szerint, ez így is lesz. Lassan már minden ember előtt világos, hogy ahogy mi ma étkezünk, az nem mehet így sokáig. Ha a jövőben 10 milliárd embert kell élelmezni (a világ népességszaporodási előrejelzések szerint 2050-ben már ennyi ember fog élni a Földön), akkor a világ egyes részein az élelmiszer kidobás és a húsfogyasztás mértékének is drasztikusan csökkennie kell!

Mivel az étkezési szokások csak lassan változnak és a húsevési kedv sem csökken, ezért ma már foglalkoznak a tudósok a „mű húspótló” élelmiszerek kísérletezésével. Így került szóba, mint a dzsungelbe küldött hírességeknél megszokott, a giliszták, szöcskék, bogarak és a hernyók, stb. fogyasztása.

Ázsia sok országában régóta, de manapság is ezek az állatok, mint ínyencségek kerülnek a tányérra. A statisztikák szerint kb. 2000 ehető rovar van és 2 milliárd ember eszi ezeket ma is rendszeresen. Pl. olajban pörkölt darázs vagy nyers hernyó pestó.

mi-a-jovo-husa-2

Ezeknek a kisállatoknak a tenyésztése sok előnnyel járna. Nagy mennyiségben, kevés helyet igényelnek. Szemben az állattartással, ezek szorosan, sötétben és egymáson mászva kedvelik az életet. Sokkal kevesebb tápanyagba kerül pl. 1 kilogramm hernyóhús előállítása. Az így kapott „húspótló” fehérjében, Omega 3-ban, vitaminokban és ásványianyagokban sokkal gazdagabb, mint a mai állat húsa. Az már megállapított tény, hogy ezek a bogarak, csúszómászók érzik a fájdalmat és a félelmet. Mégis a Földbolygó ökoszintjét nézve, ezeknek a kisállatoknak a tartása sokkal kevesebb károkat okoznak (CO2), mint a tehén, a disznó, a csirke, stb. tartása.

Beszéltek a TV adása alatt a másik lehetőségről, az alga, chlorella, B12, spirulina, mint a „jövő” élelmiszeréről” is.

mi-a-jovo-husa-1

A műsor végefelé szóba került a „borsó-hús”, ami a legújabb irányzat. Ez már a dédszüleinknél is ismert volt, végszükség esetén. Ha nem is olyan formában, mint manapság hirdetik. Borsó protein, borsótej, illetve borsóital, mert az EU szerint növényű eredetű dolgok nem kaphatják meg a tej nevet. Így pl. borsó protein és cékla keverékből kiváló sztékhez /ez egy hús!/ hasonló terméket állítanak elő és néhány élelmiszerüzletekben már kaphatók Németországban. Több csillagos éttermek az étlapjukon hirdetik, mint drága delikateszeket, a hernyók és csúszómászókból készített fogásokat. Igaz, hogy ezen ételek fogyasztása jó a világ- klímájának, jó a földünknek és jó az állatoknak, de az én gyomrom már a képeket látva is összehúzódik.

(Ugyanakkor egy másik adás épp arról beszélt, hogy az algák sem egészségesek már a tengerben lévő műanyag és egyéb szennyeződések miatt.)

Végszó

Milyen jó, hogy a „jövő húsa” téma többezer vegán-vegetáriánus társammal együtt már nem érint. Az biztos, hogy ezzel haladunk afelé, hogy egyre kevesebb élő állatot fog az ember a jövőben talán megölni és megenni?!

„Amíg az ember állatokat öl, addig háború is lesz a Földgolyón!”– Gandhi

Busch-Turcsányi Sipos Éva
Természettudományok docense
eva.turcsanyi.busch@gmail.com
www.eva-turcsanyi-busch.wixsite.com/budapest