Eszembe jutott egy gasztronómiai élményem, amit szívesen megosztanék Veletek, ha még mindig üres a hűtőtök…

Ez az étel is tésztáról szól, csak nem én találtam ki, mint az előző receptet, hanem egy  étteremhálózat vendégeként ért az élmény.

Egy nagy tál, általam választott, látszólag üres tészta felett ültem, egy szintén nagy tál zöld saláta kíséretében.

Megpróbálom leírni azt az ízhatást , amivel találkoztam. Nem tudtam rájönni, mi az az intenzív pörkölt mogyoró-mandula esetleg dió aroma, ami áthatotta a tésztát.

Nehezen, de megfejtettem és nem hittem a szememnek. Olajon barnára pirított, szeletelt fokhagyma. Én úgy tanultam az anyukámtól, hogy a fokhagymára vigyázni kell, nehogy megbarnuljon, mert keserű lesz. Na ezért nem akartam elinni, amit láttam.

Tehát, most sem spagetti a tészta, hanem masni, vagy fodros kiskocka, vagy egyéb lapos tésztaféleség.

  • 3-4 gerezd fokhagymát vékonyra felszeletelünk.
  • Olajat forrósítunk, lehetőleg abban az edényben, amibe szedjük majd a tésztát.
  • a felszeletelt fokhagymát vigyázva, világos barnára pirítjuk.
  • Sós, lobogó forró vízbe tesszük a (durum) maradék fél zacskót tésztánkat vigyázva, hogy nehogy túlfőjön.

Nem leszűrve, leöblítve,  hanem szűrőkanállal a pirított fokhagyma szeletekre szedjük, jól átforgatjuk és még forrón néhány percre lefedjük. A gőz, a tésztán maradt nedvesség és a fokhagymás olaj, selymes bevonatot képez tésztánkon. Sózzuk, borsozzuk.

Hozzá a zöldsalátát mindenki találja ki magának, hiszen, még mindig „üres” a hűtő.

Csak egyszer próbáljátok ki, megéri.

Ui.: fontos, hogy szedjétek szét a fokhagyma szeleteket, ne tapadjanak össze, mert vigyázni kell az egyenletes barnulásra. Forgassátok és ne hagyjátok magára.

Ezt az ételt fillérekből elkészítheted, de csak otthon. Máshol megkérik az árát.

Mi legyen az ebéd, ha nincs otthon “semmi”? – 1 rész

makóanna