Az egészséges életmód és táplálkozás mindig fontos szerepet játszott az emberiség azon részének életében, akiknek anyagi lehetőségei megengedték/megengedik, hogy megválogassák, mi kerül az asztalukra, mivel töltik a szabad idejüket. Jelen világunkban szerencsére egyre szélesebb réteg engedheti meg magának, hogy törekedjék az egészséges táplálkozásra és életmódra. Továbbá sajnálatos módon egyre többen küzdenek különféle táplálékallergiákkal és intoleranciákkal, ami speciális táplálkozásra kényszeríti az embert.

A kereskedelem természetesen alkalmazkodik ehhez, a boltok polcai roskadoznak a „mentes” termékektől: tejmentes, gluténmentes, vegyszermentes és a számomra egyik legújabb kategória: a GMO mentes (genetikailag módosított szervezet mentes). Böngészünk, megnézzük az apró betűt és elégedetten pottyantjuk a kosárba, hogy ezúttal is tettünk valamit az egészségünkért, az egészségünkhöz.

Ugyanakkor bennem felmerült a kérdés, hogy a GMO-mentes, vegyszermentes mitől is mentes valójában? És vajon ki garantálja nekem, hogy valóban mentes? Ki és hogyan kaphatja meg vagy használhatja a minősítést és azt ki ellenőrzi?

Erről kérdeztem Horváth János Koppány fiatal gazdát.

 

Hatalmas címkéken harsog, főként a nyers hústermékek címkéinek egy részén a GMO-mentes felirat, mit jelent ez pontosan, mitől mentes a GMO-mentes sertéshús?

Állatok, illetve húsok esetén a legfontosabb szempont, hogy az állatot mivel etetik, mielőtt az asztalunkra kerül. Európában kevésbé vannak jelen, inkább az amerikai kontinensen jellemző, hogy a takarmányozásra betárolt növényeken, mint például a kukorica, genetikai módosításokkal olyan fajta kísérleteket végeztek, hogy sokkal jobban ellenálljanak a betegségeknek és szinte öntözés nélkül olyan terméshozamot adjanak, amit Európában öntözéssel sem mindig érünk el. Cserébe a termőföldet „kiszipolyozza”. (Az emberekre és állatokra gyakorolt hatása a jövőben fog csak kiderülni.) Az ilyen növényekkel etetett állatok húsa GMO-t, vagyis genetikailag módosított szervezetet tartalmaz.

 

Magyarországon GMO tartalmú vetőmagot vetni tilos, ha ellenőrzéskor fennakadna, azonnal kiszántatják, ez a törvény Európában először Magyarországon került be az alaptörvénybe. 

 

Mi a különbség a GMO-mentes és a vegyszermentes termékek között?
Teljesen más a két kategória. A GMO-mentes genetikai módosítástól mentes termék. A vegyszermentesség a növény vagy állatvédelem során felhasznált, illetve inkább a nem felhasznált kemikáliáktól, eszközöktől függ, amelyekkel a betegségektől védjük az állatokat és növényeket. Természetesen nem mindenki él a vegyszeres védekezéssel, a mi termékeink például teljesen vegyszermentesek, míg például a BIO minősítést használó termelők számára engedélyezett korlátozott mennyiségben bizonyos növényvédő szerek használata. A vegyszermentes termelők kizárólag az alternatív védekezés lehetőségeivel élnek, mint például természetes ellenségek felhasználása, megfelelő zöldmunka, kapálás, gyomlálás stb.

 

Reneszánszát éli a kistermelői piacozás, a piacon hogyan tudunk meggyőződni arról, hogy a szépen mosolygó gazda valóban vegyszermentes terméket árul, ahogyan állítja? Garantálja valami/valaki, hogy valóban sohasem permetezi le az epreit? 

Leginkább a gazdába kell vetni a bizalmunkat a piacon és körültekintően figyelni sohasem árt. A vegyszermentesség könnyen észrevehető még egy nem hozzá értő számára is: ami nagyon szép és nagyon egyforma, az szinte biztosan nem vegyszermentes. Vegyszermentesen nem lehet sok hibátlan gyümölcsöt termelni, nálunk a termés talán 10-30%-a hibátlan, a többin biztosan van valamilyen sérülés, , egy kis varasodás vagy bármi más betegségnyom. Ha az egyik termelőnél hatalmas és hibátlan az eper, a másiknál göcsörtös és össze-vissza méretű, nem nehéz kitalálni, melyik látott több permetet vagy műtrágyát. Nem mindig a szép a jó.

 

Miután napjainkban minden fórumon az élelmiszeripar életveszélyes manővereivel riogatnak minket, az ember hajlamos azt hinni, hogy folyamatos mérgezés alatt áll a társadalom a haszonszerzés oltárán. Mit gondolsz, valóban rejt releváns egészségügyi kockázatot a nem mentes termékek fogyasztása?

Nem tudom megmondani, mert nem vagyok táplálkozástudományi szakember. Biztosan van utóhatása a sok tartósítószernek és kemikáliának, főleg abban a mennyiségben, amekkorában jelen van a nagyipari termékekben, hiszen egyre több olyan betegség tűnik fel vagy szaporodik meg, amik korábban nem vagy csak alig voltak jelen. Ezer dologtól függhet az egészségünk, de azt senki sem vitatja, hogy a táplálkozásunk szorosan összefügg vele.

 

Az élelmiszeriparnak hatalmas mennyiségi igényeket kell kiszolgálnia, mennyiségre is szükség van. Lehetséges, hogy az ipari termelés valaha vegyszermentes legyen? 

Nem tartom valószínűnek. Ahhoz már túl sokan vagyunk ezen a bolygón, nem beszélve arról, hogy a Föld eltartóképessége is véges. Nem tudjuk, hogy hány milliárd embert bír, de bármennyit biztosan nem. Nekünk például tyúkjaink vannak szabad tartásban, ha az emberiség tojásfogyasztását nézzük, nem jut mindenkinek szabad tartású tyúk tojása a mai szabályozások mellet. Fizikai képtelenség. Ezért létezik a ketreces tartás lehetősége: ahol mi ötszáz tyúkot tartunk, ott ketrecben elfér kétezer de több emelet magasban akár tízezer is.

 

A nagy termelőknek van lehetősége a „tiszta” termelésre anélkül, hogy profitvesztés érje őket?

Talán. A törekvés jelen van, de még nagyon gyerekcipőben jár. Egy gazdaismerősöm „nagyüzemi háztáji állattartással” foglalkozik. Ez úgy néz ki, hogy a Kiskunsági Nemzeti Parkban legelnek a szürkemarhák és a bivalyok , ezen kívül vannak még managlicái és baromfik is, mindegyik természetesen őshonos Magyarországon és persze nem olyan a tojás vagy húshozama, mint az erre kitenyésztett húsmarháknak vagy tojóhibridnek, ezért akkora profitot sem tud elérni, mint az erre kitenyésztett, tartott állatok gazdái. Sajnos mást nem ismerek, aki ilyen elszánt és így gazdálkodik.

Köszönöm szépen a beszélgetést!
 

Farkas Bernadett