Ha a bentonit nagyszerű hatással van az emberi és állati szervezetre, akkor mindenképp hasznára lehet a mezőgazdaság egyéb ágaiban is.

 

A DE ATC Kutató Központ egy Széchenyi-pályázat kapcsán konzorciumi tagként azt a feladatot vállalta többek között, hogy a bentonit mezőgazdasági felhasználhatóságának lehetőségeit járja körbe.

Mi volt a feladat?

A bentonit agyag hatását kellett körbejárniuk a vizsgálatok során olyan szempontból, hogy a szántóföldi- és kertészeti növénytermesztésben milyen alkalmazási lehetőségek indokoltak, illetve a talajra és a növényekre gyakorolt hatása milyen eredményeket mutat. Feladat volt még annak a módszernek megtalálása és kidolgozása is, mely a bentonit mezőgazdasági felhasználását optimalizálja.

 

Milyen területek jöhettek szóba?

Magyarországon három nagy kiterjedésű homokterület van – somogyi, kiskunsági, nyírségi -, melyek közül a harmadik savanyú kémhatású, kedvezőtlen hőgazdálkodású, amelyeken a bentonit valamint a bentonit és istállótrágya keverékének használata növelheti a talaj jobb működését. Mivel a bentonit eredeti térfogatának 15-20-szorosára képes duzzadni, így javítja a homoktalaj vízháztartását. 

 

 

Milyen vizsgálati területek jöttek szóba?

A Kutató Központ mindhárom telephelyére kijutott a bentonit önmagában és istállótrágyával keverve is, hogy a szántóföldi növénytermesztésben való alkalmazását vizsgálhassák, és követhessék az eredményeket.

A figyelem egyrészt a friss almatelepítésre irányult a kísérlet során, másrészt pedig a már működő, azaz beállt gyümölcsös kezelésére.

 

 

A bentonit hatását vizsgálták még a talajok tulajdonságaira való hatásában is, főleg a terméseredmény szempontjából a zöldborsó és a csemegekukorica esetében.

Hogyan alakult az eredmény?
Ahol a bentonitot használták a kísérlet során, ott a vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy ezek a homoktalajok magasabb termékenységet mutattak javuló minőségű termékekkel.

 

A bentonit nemes agyag újra jól „vizsgázott”! 

www.axibent.hu
info@axibent.hu
+36/36-704-104