KOVÁCS EMŐKE ÍRÁSA

A 19-20. századi női sorsok között akad színésznő, grófnő, sportoló, festőnő, szépségkirálynő, de tudós és virágkötő művész is. A tó körül számos emléktábla, szobor, memento hirdeti tevékenységük. Sorozatunkban történeteik mutatjuk be.

A vértanú

Bódi Mária Magdolna (1921-1945), Fűzfő angyalának sorsa megrendítő és kevésbé ismert. A szegénysorsú leány 1921-ben a szigligeti malomudvarban született. Szülei konvenciós cselédként szolgáltak itt a két háború között. A család később a Veszprém megyei Litérre költözött. Tizennyolc évesen került a balatonfűzfői Nitrokémia Rt. gyárába. Ekkortájt egyre jobban elmélyült katolikus hite. A gyártelepi templom napi látogatója lett, de nemcsak a szentségimádásban és szentáldozásaiban nyilvánult meg mély vallásossága. Kitartóan segített a szegényeken, rászorulókon. 1941-ben szüzességi fogadalmat tett. 1942. december 8-án a Mária Kongregáció tagja lett, Litéren és környékén szívgárdákat szervezett, a helyi gyermekek segítségével terjesztette a Szív újságot. A második világháború kitörését követően szeretett volna a frontra menni ápolónői szolgálatra, de a gyár nem engedte el. Úgy érezte, hasznossá kell tennie magát: a litéri dolgozó lányok egyletének vezetője lett, szeretetszolgálatot teljesítettek, gyűjtöttek a füredi katonakórháznak. Bódi Mária Magdolna szerzetbe nem lépett, világi apostoli küldetést vállalt. Élete során többször emlegette: fiatalon szeretne meghalni, a hit szolgálatában. „Kívánsága” beteljesült: 1945. március 23-án a litéri óvóhelyen két szovjet katona jelent meg, akikkel szemben Magdolna hadakozni kezdett, elterelve ezzel a figyelmet az ott rejtőző többi asszonyról. Az udvaron menekülve lőtték le a Vörös Hadsereg katonái, hátulról.

noi-sorstortenetek-a-balaton-videkerol-12resz1

Kép: wikipedia.hu

A krakkói Isteni Irgalmasság Bazilika magyar kápolnájának egyik részletén látható a boldoggá avatásra várók között Bódi Mária Magdolna arcképe. 1945 szeptemberében Mindszenty József hercegprímás ugyanis elrendelte a vele kapcsolatos kanonizációs eljárást. Akkoriban készült egy húszoldalas jegyzőkönyv Magdolnáról, melyet P. Temesi József – a szent életű lány ügyének egyik ismerője és kutatója – fordított le latinra. Az iratok azonban nem jutottak el Rómába, elvesztek. A fűzfői angyal ügyének hivatalos folytatását Szendi József veszprémi megyés püspök rendelte el 1990-ben. 2017 márciusában Márfi Gyula érsek a Vatikánban a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának adta át Magdolna boldoggá avatási ügyének egyházmegyei eljárásban lezárt anyagát. Balatonfűzfő és Litér hűen ápolja vértanúja emlékét: könyvvel, kiállítással, utcanévvel, emlékművel, szentmisékkel, kerékpáros zarándoklattal, templomi emlékhellyel. Sírja Litéren zarándokhely lett. Magdolna címmel – Buvári Tamás rendező-producer által – film készült a vértanúhalált halt hős lányról, melyet a közeljövőben mutatnak be.

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről-1. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről-2. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 3. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 4. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 5. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 6. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 7. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 8. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 9. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 10. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 11. rész

Dr. Kovács Emőke
Történész
Balaton kutató
www.facebook.com/drkovacsemoke