
KOVÁCS EMŐKE ÍRÁSA
A 19-20. századi női sorsok között akad színésznő, grófnő, sportoló, festőnő, szépségkirálynő, de tudós, festő és virágkötő művész is. A tó körül számos emléktábla, szobor, memento hirdeti tevékenységük. Sorozatunkban történeteik mutatjuk be.
A költőfeleség
Bár több memento (emléktábla, emlékház, iskola) is hirdeti Keszthelyen Szendrey Júlia (1828-1868), Petőfi Sándor egykori hitvesének vagy ahogy a költő nevezte, a "feleségek felesége" nevét, mégis kevesek előtt ismert, hogy Szendrey Júlia Keszthelyen - Újmajor pusztán - született, 1828. december 29-én. Édesapja, Szendrey Ignác ugyanis Festetics László gazdatisztjeként szolgált a keszthelyi uradalomban. A kis Júliát 1829. január 1-én keresztelték meg a keszthelyi római katolikus plébániatemplomban. Alig múlt Júlia egy esztendős, amikor édesapja a családdal a Károlyi grófok birtokára, a szatmári Erdődre költözött, birtokfelügyelőnek. Innentől már ismert Júlia sorsa: szerelme a költőóriással, Petőfi Sándorral, majd a férj tragikus elvesztése, újbóli férjhezmenetele Horváth Árpád történész-egyetemi tanárhoz. Petőfi múzsája, Júlia később maga is író, költő lett.
képforrás: wikipedia
Naplóját már fiatalon elkezdte és szinte haláláig vezette. Elbeszélései, versei mellett kiemelkedőek Andersen fordításai is. 2018-ban Koppenhágában is szobrot állítottak műfordítói munkássága előtt tisztelegve. Keszthelyi szülőházán 1923-ban avattak emléktáblát, majd 2009-ben megnyílt a Szendrey Júlia emlékszoba. A fiatalon elhunyt Júlia utolsó éveiben Balatonfüreden is pihent, gyógyulást keresve. 1856-os füredi útja során egykori szülővárosát is meglátogatta. Nemrégiben megjelent - érzékeny hangvételű - versei közt találhatunk tavi vonatkozásút is, Balaton táján című alkotását idézzük most:
"Szülőföldem tündérországába
Ide jöttem meggyógyulni én,
Gyógybalzsamként szívni levegőjét
Vagy meghalni szülőkebelén.
Oh gyógyíts meg, jó szülő örökre.
Fogadj engem, nyugonni, öledbe!"
Női sorstörténetek a Balaton vidékéről-1. rész
Kiemelt kép: Pinterest
Dr. Kovács Emőke
Történész
Balaton kutató
www.facebook.com/drkovacsemoke
Szólj hozzá