KOVÁCS EMŐKE ÍRÁSA

A 19-20. századi női sorsok között akad színésznő, grófnő, sportoló, festőnő, szépségkirálynő, de tudós, festő és virágkötő művész is. A tó körül számos emléktábla, szobor, memento hirdeti tevékenységük. Sorozatunkban történeteik mutatjuk be.

A grófnő

Érdekesnek tűnhet a tóhoz látogatók számára Balatonmáriafürdő neve. Talán nincs is másik tavi település, amely női nevet viselne. A történeti háttér itt is igen izgalmas, hiszen a fürdőhely gróf Andrássy Máriáról (1865-1953) kapta a nevét. A névadás tiszteletadásként született, hiszen Mária az ismert agrárpolitikus, gróf Széchényi Imre felesége volt, azé a Széchenyi Imréé, aki egyike volt a balatoni szőlőtermesztés újraindítóinak. Ugyanis Széchényi Imre telepítési kormánybiztosként, az 1891-es filoxéravészt követően hat kilométer hosszan homoki szőlőültetvényeket telepíttetett, ez a telepítés jelentett kiutat a korábban tönkrement zalai szőlőtermelő gazdák számára. Az itt élők tehát hálából nevezték el ezt a vidéket Mária-telepnek (1896), amely 1927-ben felvette a Balatonmáriafürdő elnevezést. Széchényi Imre és Andrássy Mária házasságáról a források egyöntetűen állítják: Mária minden törekvésében hűséges társa és segítője volt rendkívül sokoldalú férjének, aki megírta Somogy megye monográfiáját – későbbi akadémiai székfoglalóját – is.

noi-sosrstortenetek-a-balaton-videkerol-7resz

1885. április 25-én házasodtak, Mária öt gyermeknek adott életet. Gróf Széchényi Imréné saját villáját Balatonföldváron építtette meg. A Tulipános villa később a neves színésznő, Bajor Gizi nyári hajléka lett. Azonban Széchényi Imre fiatalon, 47 éves korában elhunyt. Mária magára maradt gyermekeivel és a gazdasággal. Sorsának nehézségét tetézte, hogy az egyetlen fiúörökös, ifjabb Széchényi Imre is korán – a spanyolnátha járványban –, 23 esztendősen távozott az élők sorából. Máriának erősnek és határozottnak kellett maradnia, hogy összetartsa családját és megőrizze társadalmi rangját. Hosszú élet adatott neki, még azt is megélte, hogy a második világháborút követően el kellett hagynia szülőföldjét és somogyvári lakhelyét. Ausztriában, Gmudenben hunyt el 1953 májusában. 1996-ban szobrot állítottak Andrássy Mária tiszteletére – Szabolcs Péter művét – Máriafürdőn, később pedig mind Széchényi Imre, mind felesége posztumusz díszpolgári címet kapott a településtől. Hamvaikat 2015-ben – ünnepi megemlékezés keretében – a családi birtokon, Somogyváron helyezték el. Nemcsak a Mária-telep köthető Andrássy Mária nevéhez, hanem egy igen nemes cselekedet is: ő alapította a somogyvári Zárda kisdedóvót. A családi visszaemlékezések egyöntetűen állítják: Andrássy Mária különösen művelt és sokoldalú asszony volt, kitartása, szorgalma, művészetszeretete és humora segítette át a hétköznapok nehézségein. Egyik leszármazottja, gróf Somssich Pongrác így emlékezett meg egy beszédében (1998-ban) nagyanyjáról: „…kivételes személyiség volt. Kiegyensúlyozott, nyugodt, bölcs és szeretetteljes személyisége tette őt a család központjává, és az is maradt haláláig. Napja a 7 órai misével kezdődött a kastély kápolnájában, azután a háztartás, a főerdész jelentése, az apácakolostor, melyet teljesen ő tartott el. A ház alkalmazottai valóságos családtagok voltak. Mi, unokák imádtuk a fiatalságot megértő természete miatt. Pedig szigorú fegyelmet követelt, de mindig kedves szavakkal, humorral tette. Sose láttam idegesnek, sosem emelte meg a hangot… Háború után az ausztriai Gmundenben talált menedéket. Itt is központi személy maradt, kihez mindig bizalommal fordultak nemcsak a családtagok, de közeli és távoli ismerősök, vigaszkeresők.

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről-1. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről-2. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 3. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 4. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 5. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 6. rész

Kiemelt kép: Pinterest

Dr. Kovács Emőke
Történész
Balaton kutató
www.facebook.com/drkovacsemoke