KOVÁCS EMŐKE ÍRÁSA

A 19-20. századi női sorsok között akad színésznő, grófnő, sportoló, festőnő, szépségkirálynő, de tudós és virágkötő művész is. A tó körül számos emléktábla, szobor, memento hirdeti tevékenységük. Sorozatunkban történeteik mutatjuk be.

A festőnő

Udvardi Erzsébet (1929-2013) – Egry József mellett – talán az egyik legismertebb balatoni festőnk. Egy vallásos, bajai családból indult nagy útjára. 1947-ben végzett Rudnay Gyula híres bajai szabadiskolájában, majd 1953-ban fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Mesterének tartotta Bernáth Aurélt, Fónyi Gézát, Domanovszky Endrét. Baján készült 1950-es évekbeli alkotásai javarészt temperával és akvarellel megfestett csendéletek és portrék. Első sikere 1958-ban Gross Arnold portréjának megfestése volt. Ugyanebben az évben, egy kirándulás alkalmával találkozott először a nagy tóval, ez örökre megpecsételte a festőnő sorsát. 1959-ben Tomajra költözött, és képein megszületett a Balaton új látásmódja. Ám mindez korántsem ment egyszerűen. Így vallott a balatoni festészetének – nehéz – indulásáról: „Megtetszett a vidék, s úgy gondoltam: könnyű dolgom lesz itt a vízparton! A festő fest. Lefesti, amit lát. Megfesti ezt a páratlanul izgalmas látványt. De csupa kínlódás következett. Húzkodtam az állványt, mentem a hegy egyik oldaláról a másikra, sokszor Szigligetig is elgyalogoltam. Egy-két év után rádöbbentem, hogy a megszokott, hagyományos eszközökkel nem érek el semmit. Azután egy szép ősz elmúltával valami sikerült. Azóta is kedves évszakom az ősz… Először színben jutottam előre. Ahogyan a kritikusok jelezték: ez volt az a barna-sárga korszak …

noi-sorstortenetek-a-balaton-videkerol-14resz

Kép: wikipedia.hu

Férjével, a kitűnő újságíró-íróval, Tamás Istvánnal Badacsonyban élték le életüket. Az 1980-as évektől egyre több bibliai témát festett meg, oltárképei országszerte fellelhetők. Mindemellett készített illusztrációt Arany János balladáihoz is. Tájképein Bernáth Aurél mellett Egry József festészetének hatása mutatkozott, de Udvardi soha nem szeretett volna Egry József epigon lenni, ezért a realista tájképfestészet felől fokozatosan az absztrakció felé fordult. A táj hangulatát, színeit, fényeit festette meg. Sajátos technikát fejlesztett ki, olajképein, pasztelljein aranyfüstöt, ezüstpapír díszítést alkalmazott. Balatoni képein a víz, a hegy, a tavi évszakok sajátos látványa kap hangsúlyt. Festett biblikus vázlatokat, oltárképeket, ezek díszítik Badacsonytomaj, Badacsonyörs, Ábrahámhegy, Keszthely, Eszterháza, Vaja, Hévíz, Flórapuszta templomait.

Kiállításait, díjait felsorolni is nehéz, talán úgy összegezhetünk: a szakma és a közönség is – itthon és külföldön – ismerte és elismerte a Munkácsy- és Kossuth-díjas érdemes művész aranyfüstös képeit. Számára a festés szolgálat és imádság volt egyben, melyhez társult különös, békés személyisége. Utolsó munkája, amely az állványon maradt, talán nem meglepő: Szent Pált ábrázolja. A festőnő műhelye mellett 2000-ben saját képtárat alapított, ahol munkáit állandó kiállításon láthatja a közönség. Udvardi Erzsébet 2013-ban hunyt el, unokahúga, Udvardi Anna méltó gondozója a festőnő gazdag művészi hagyatékának, terve, hogy az egykori alkotóhelyen emlékház nyílhasson a balatoni festőnő tiszteletére.

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről-1. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről-2. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 3. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 4. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 5. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 6. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 7. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 8. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 9. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 10. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 11. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 12. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 13. rész

Dr. Kovács Emőke
Történész
Balaton kutató
www.facebook.com/drkovacsemoke