A férfi vadászik, a nő őrzi a tüzet. Az ősembereknek ez a túlélési céllal kialakított világrendje olyan mély gyökereket vert az emberi társadalomban, hogy hatásai még ma is erősen érezhetőek az élet minden területén.

Nyilvánvalóan ennek az „ősberendezkedésnek” a nyomán a modern kori vadászatban is alig akad nő. Pedig semmi olyan képességet nem igényel a vadászat, amivel csak a férfiak rendelkeznek. Erdőről, mezőről, állatokról ugyanazt kell tudni és a fegyver eleje és vége is mindig ugyanott van.

Perger Györgyi vadásszal, a Fejér megyei Sajgó Völgye Vadásztársaság tagjával beszélgettem a nők jelenéről és jövőjéről a vadgazdálkodásban. Volt olyan szerencsém, hogy mindezt egy vadászlesen ülve tehettem meg. Felért egy relaxálással.

Nagyon nyugalmas és szép itt, még a lélegzetem is lelassul.

Igen, a természet varázsa a vadászat varázsa is egyben. Ülsz és csak a természet halk hangjait hallod. Bármilyen terápiával felér.

Te hogyan lettél vadász?

Édesapám korán megtanított minket lőni. Engem és a nővéremet, aki szintén vadász. Légpuskával kezdtük, hamar és felelősségteljesen megtanultuk, hogy mi a fegyver és hogyan kell bánni vele. Később az egyetemen agrármérnöknek tanultam és fakultációként vettem fel a vadgazdálkodást. Gyorsan beszippantott, itt találom meg a kikapcsolódás és feltöltődés lehetőségét.

Nagyjából mennyi női vadász van Magyarországon?

Nem tudok pontos adatot mondani, de biztosan 10 százalék alatt van a számuk.

vadaszok

Te miben látod ennek az okát?

Több tényezős. Úgy érzem, hazánkban a nők nagy része eleve elzárkózik a vadászattól, anélkül, hogy minimálisan is megismerné a mibenlétét. Csak az állatok lelövéséig jutnak el, ezen pedig nem segít a vegán életmód divatja. Azok, akiket érdekel, gyakran tartanak a környezetük reakcióitól. És természetesen ott van a tény, hogy a vadászat, legyen hobbi vagy hivatás, nem merül ki egy órányi edzésben vagy 8-tól 4-ig idősávban. Gyakran éjjel kell kimenni, nehéz kiszámolni, hogy mikor érünk haza, hiszen az állatok nem jelentik be, hogy jönnek-e felénk vagy sem és ha igen, mikor. A vadkárt pedig fel kell számolni. Ezt nehezebb összehangolni a munkahelyi és családi feladatokkal, mint sok más hobbit.

Azt mondod, a köztudat tévesen ítéli meg a vadászatot. Mit csinál a vadász?

Vadgazdálkodást folytat. Megfigyeli és felméri a vadállomány állapotát, védi a mezőgazdasági terményeket, télen gondoskodik az állatok etetéséről, leseket épít és tart karban. Az állatok kilövésével pedig a természet egyensúlyát tartja fenn. Magyarországon erősen elszaporodott a vadállomány, mert nincs a növényevőknek természetes ellenségük. Nincs farkas, medve a magyar erdőkben. Ha nem lőnénk ki a túlszaporodott őzeket, szarvasokat, vaddisznókat stb. akkor minden termőföld úgy nézne ki, mint itt előttünk a tarló. Nekünk nem maradna ennivalónk.

Hogy lehet valaki vadász?

Vadászvizsgát tesz tanfolyamon vagy felsőoktatási intézményben. Léteznek hivatásos vadászok, akiknek ez a főállásuk, ebből élnek, nem csinálnak mást. A nem hivatásos vadászok dolgoznak máshol, a szabad idejükben járják az erdőt és vesznek részt a feladatokban. A vadászvizsga letétele után a rendőrségen fegyvertartási engedélyt kell szerezni és egy vadásztársaságban tagságot szerezni.

vadasz2

Hogyan lehet tagságot szerezni?

Kérvényezni kell a felvételt egy adott vadásztársaságnál, akik közgyűlésen döntenek új tagok felvételéről. A tagsági jog szülőről gyermekre öröklődik. Nemrég egy közgyűlésen ez úgy került megfogalmazásra, hogy „apáról fiúra száll” és a jelentkezésem után módosítottak, szülő-gyerekre.

És előfordulhat, hogy valakit kiszavaznak, mert nő?

Nem. Inkább beszavazzák. A vadászok örülnek a nők jelenlétének, a nehézség nem a tagság megszerzésénél kezdődik.

Hanem hol?

A gyakorlati munkában. Én kezdő vadász vagyok, szükségem lenne egy tapasztaltabb vadász gyakori kíséretére a terepen, hogy tanuljak és meglepetten tapasztaltam, hogy nehezen találok partnert, aki kijönne velem. Zavarba jönnek a férfiak. Sőt, nemrég finoman felvilágosítottak, hogy néhányan bizony azért nem mernek kijönni velem, mert tartanak az otthoniak haragjától, amiért egy nővel töltötték az éjszakát egy vadáslesen.

Nahát, ez eszembe nem jutott volna…

Nekem se, engem is vár otthon a párom. De ez van. Ez egy rossz társadalmi beidegződés, amivel nagyon nehéz leszámolni. Próbálkozunk azzal, hogy meghívjuk a vadászok családjait is különböző összejövetelekre, hogy személyesen is megismerhessük egymást, de nők nagyon ritkán jönnek el.

Miben lehet jobb egy női vadász, mint egy férfi?

Nem tudnék kiemelni semmit, ugyanazt csináljuk. Az átlagnál acélosabb lélek kell, hogy fel tudja dolgozni egy állat életének kioltását, de ez igaz a férfiakra is. Sok férfi nem képes egy csirke nyakát elvágni, sok nő viszont szemrebbenés nélkül megteszi.

vadasz

Akkor vajon miért nehezebb elfogadni egy vadállat lelövését?

Mert erősen él a céltalan öldöklés sztereotípiája, ami létezik, de az nem vadászat, hanem vadorzás és bűncselekmény. A vadász tiszteli a természetet, az állat nem szenvedhet. Azért tanulunk lőni, hogy gyorsan végezzünk a zsákmánnyal, a sebesült vadat pedig megkeressük és megadjuk a kegyelemlövést. Említettem már, hogy a túlszaporulatot és a beteg állatokat lőjük ki. A beteg állat szenved, a túlszaporulatot pedig miért ne ehetnénk meg? A vadhús finom, miért vesszen kárba? Az elfogyasztással is megtiszteljük a zsákmányt. Az ember biológiailag mindenevő, ha a világon mindenki meggyőződésből csak növényi koszton élne és egy állatot se pusztítana el, hamar éhen halnánk, vagy az állatok ennének meg minket. A vadászattal a természet egyensúlyát segítünk fenntartani.

Mit üzennél azoknak a nőknek, akik szeretnének jobban megismerkedni a vadászattal?

Hogy jöjjenek, érdeklődjenek ismerősöknél, társaságoknál, csatlakozzanak bátran! A vadásztársadalom szívesen látja, várja a női tagokat, az előítéletekkel pedig úgy tudunk leszámolni, ha minél többen vagyunk nők a vadászok között.

Farkas Bernadett