A szájüreg egy állandó figyelmet igénylő „munkahely”. Azt tudjuk, hogy optimális minden étkezés után a fogakat megtisztítani. Háromszor naponta, 3-5 percig. Az átlag ember kétszer pucolja a fogait vagy csak egyszer este a lefekvés előtt. Az, aki a test méregtelenítése miatt reggelente a napot olaj húzogatással, illetve olaj rágással kezdi (egy korábbi cikkemben már leírtam), annak ajánlatos két fogkefét beszereznie. Egyet az olajrágás utáni fogmosásnál, a másikat pedig, az esti fogmosásnál használja és minden hónapban vagy második hónapban új fogkefet kell venni.
 
Mit kell a fogak tisztításánál figyelembe venni?
 
Fontos a foghús (íny) széleinek a tisztítása. Itt még a legaprólékosabb fog tisztítás után is plaque (biofilm) marad vissza, amelyben betegségeket okozó mikrobák tanyáznak. Sokan teljesen elfelejtik a fogmosáskor a fogak belső felületeit megtisztítani.
 
Csontszú (karies)
 
Fontos lenne, hogy a fogainkat egy meghatározott ritmus szerint pucoljuk pl. a fogsor belső oldalát először alul, majd felül. Aztán a fogsor külső oldalát alul és felül, majd elől. A fogkefével dolgozhatunk le és fel, de körkörösen is. Hogy kézi vagy elektromos fogkefét használunk, azt saját magunk döntsük el. A fogorvosok többsége szerint az elektromos fogkefe jobb eredményt ad.
 
 
Zománc (Schmelz)
 
A fogaink egy speciális anyaggal vannak beborítva. Ezt az anyagot zománcnak nevezik. A zománc a fogakat a savas támadásoktól védi. Ha a zománc kevés, akkor a fogak érzékenyebbek. Manapság vannak olyan fogkrémek, melyek ezt a hiányzó zománcot is pótolni tudják. Az ilyen fogkrém a kis hibákat reparálja. Ha nagyobb méretű a zománc hiány, akkor a fogorvos szerint savas ételek és italok fogyasztása után kb. egy órát kell várni a fogmosással. A fogkrémek többsége fluoridot tartalmaz, ez lehetővé teszi a nagyobb méretű habzását a fogkrémnek. Sok tudós szerint a fluorid rákkeltő hatású! Ezért Németországban már komoly felvilágosító kampányokat folytatnak a fluorid ellen. A fluorid mentes fogkrém nem habzik olyan jól, de egészségesebb, mint a fluoridos fogkrém.
 
Fogak közti rések
 
Ide egy hagyományos fogkefével nem tudunk behatolni. Vannak speciális fogkefék erre a célra. A nagyon szorosan álló fogak közötti réseket speciális selyem szállal tisztíthatjuk, vigyázva, hogy a fogínyt ne sértsük meg.
 
A lehelet frissítése
 
Néhány étel és ital pl. hagyma, fokhagyma, sör, bor, de a cigaretta is kellemetlen ízt, illetve illatot hagy vissza a szájüregben. Ezen segíthetünk, ha a fogmosás mellett friss petrezselymet, gyömbért, menta levelet vagy szegfűszeget rágunk. Ezek a kellemetlen szagokat lekötik. Gyakran nem az ételek és az italok a felelősek a kellemetlen szájszagért, hanem a paradontózis (fogínygyulladás).
 
Fogínygyulladás(fogágy betegség)
 
Nagyon fontos, hogy a fogorvos időnként megvizsgálja a fogínyt és az ott lévő „táskákat” ellenőrizze. Ezt sajnos magunknak nem tudjuk megcsinálni. Egy kiváló antioxidáns, ami az anyagcserében és a légzőrendszer egészségében nélkülözhetetlen, a szegfűszeg. Vegyünk naponta 1-2 db egész szegfűszeget a szánkba (hatását már korábbi cikkemben leírtam) és hagyjuk ott a nyáltól megpuhulni. Ha már puha, akkor rágjuk kis darabokra. A felszabaduló illóolajok jó hatással vannak a fog, az íny és a nyálkahártya állományára és annak mindennemű betegségét gyógyítja. Nostradamus, aki korának kiváló orvosa és tudósa is volt, a pestis járvány alatt a betegségeket kezelve, állandóan szegfűszeget rágcsált és többrétegű szegfűszeg-láncot is viselt a nyakában. A feljegyzések szerint ennek köszönhette, hogy a pestis járvány idején nem lett beteg.
 
 
Egy másik hasznos és egyszerű dolog, esténként a fogmosó vízbe 1-3 csepp 3%-os H202-t (hidrogénperoxid), teafa- vagy mince olajat tenni és azzal átöblíteni a szájüreget. Nagyon hatásos gyógymód este a fogmosás után 5 ml kolloid ezüstöt a szájban tartani, amig egy „Mi Atyánkot” némán elmondunk és aztán lassan lenyelni (gyógyító erejét a kolloidok cikkben már leírtam).
 
A fogak és a szervek összefüggése már régóta ismert. Egy beteg fognál nézzünk utána, hogy melyik szervünk tartozik hozzá. De fordítva is vizsgáljuk meg, hogy a „beteg” szervünkhöz, mely fogunk tartozik. (egy korábbi cikkemben leírtam).
 
Ha az alsó hátsó fogaktól haladunk középre és előre, akkor:
  • szív, vékonybél, fül
  • gyomor, lép, hasnyálmirigy, orr
  • tüdő, vastagbél
  • máj, epe, szem
 
 
  • vese, hólyag, nemi szervek (ami alul és felül a középső négy fogakat jelenti)

 

A másik oldal kb. ugyanilyen felosztású és a felső fogsor is.
 
Hiányzó fogak vagy hiányzó szervek, a hozzátartozó fogat, illetve szervet gyengítik.
 
Idősebb korban a szánkban vékonyabb lesz  a kollagén, a zsírszövet csökken benne és a széle általában lefelé mutat, a tartó izmok gyengesége miatt. Ez ellen is tehetünk valamit.
 
  • Esténként egy puha fogkefével lágyan „sikáljuk” az ajkainkat, vigyázva, hogy ne sérüljenek meg, utána olajozzuk be
  • Csukott szájnál a két mutató ujjunkat, a két szájszögletbe helyezzük. Lágyan nyomjuk és közben megpróbálunk „Ó” betűket mondani.
  • Nyitott szájnál a nyelvet kiöltjük és az orr felé közelítjük. Aztán a nyelvhegyét jobbra felfelé és balra felfelé tartjuk. Mindegyik nyelvállas öt másodpercet vesz igénybe és ismételjük meg őket ötször. A hatása hamar látszani fog, a szájszéle fel fog emelkedni.
 
 
Rendszeres időközökben ellenőrizzük a fogainkat. Egyszerű hosszú nyélű fogorvosi tükörrel. Kapható a szakboltokban. Ezzel a megelőzés érdekében már egy nagy lépést tettünk.
 
A következő fogászati ellenőrzés alkalmával a fogorvos csodálkozni fog ,a fogaink és az ínyünk jobb állapota miatt.
 
Busch-Turcsányi Sipos Éva
Természettudományok docense