Szereted a Baktériumokat???
Mert én IGEN!
Valójában a Földön élő sokmilliónyi baktériumfaj közül csupán 50-100 faj veszélyes. Túlnyomó többségük hasznos, sőt nélkülözhetetlen!
Amikor a televízióban, vagy a hétköznapi értelemben szó esik róluk – azonnal a WC peremén csücsülő apró kis gonosz lények, vagy a különböző betegségeket okozó társaik jutnak eszünkbe…akik ellen azonnal védekezni kell valahogy!
Valóban vannak közöttük gyilkosok, pl a Yarsinia pestis, a fekete halál okozója – melynek a XIV.században harmad Európa áldozatul esett…vagy a Tuberculózis kórokozóját..ami Európában már nem, de a fejlődő országokban még 2012-ben is 1,2 Millió ember halálát okozta…
Minden járvány során akadtak azonban olyanok, akik mindenféle kezelés nélkül is ellenálltak a kórokozók támadásának…Immunitásuk rendkívül érdekes, de a mai napig nem tisztázott jelenség. 1892-ben Max von Pettenkofer német orvos megivott egy laboratóriumi kolera baktérium tenyészetet, mert úgy vélte nem fertőz, és egészséges maradt. Később kiderült, hogy a kérdéses baktériumok igenis fertőzőek, sőt nagyon vírus ellenesek voltak…!!! Vajon hite, meggyőződése erősítette meg immunrendszerét olyan mértékben, hogy a kórokozóknak nem volt esélye?
Legtöbbjük hasznos!
A fenti súlyos betegségektől eltekintve nem vagyunk igazságosak a baktériumokkal. A baktériumok nem csak a legősibb, de a legfontosabb élőlények is egyben. Nélkülük a földi élet a mai formájában nem is létezne.
A fotoszintézist „feltaláló” cyanobaktériumoknak köszönhetjük Földünk légkörét és az ózonpajzsot, amely megvéd a halálos UV-sugárzástól és ami lehetővé tette magasabb szárazföldi életformák megjelenését….
A baktériumok más élőlények táplálékforrásául is szolgálnak és a tápláléklánc elejét alkotját. De a végét is, hiszen a gombákkal együtt ők gondoskodnak a tetemek elbomlásáról, fenntartva evvel az élet körforgását….
A baktériumok képesek mindent megemészteni
Hihetetlen képességgel vannak felruházva, az egyik legcsodálatosabb képességük, hogy rengetegféle anyagot képesek átalakítani…Az emberi szervezet évezredek óta kihasználja és saját javára fordítja a mikrobák e képességét, például a joghurt, kefir és sajtkészítéséhez.
Ma a víztisztító berendezések elképzelhetetlenek lennének nélkülük, de szerepet kapnak a gyógyszerek, étrendkiegészítők vagy a műanyagok gyártásában is.
Baktériumos érclúgozással nyerünk vasat, rezet, nikkelt, cinket..sőt még aranyat is!
A kutatók pedig a közelmúltban állati ürülékből egy olyan baktériumot különítettek el, amely a papírhulladék cellulóztartalmát képes a butanol nevű alkohollá alakítani, ami még az etanolnál is hatékonyabb üzemanyag.
Számos élőlény . kezdve a férgektől az emlősökig rá van utalva a baktériumokra. Az a tény, hogy a termeszek képesek megemészteni a fát, a tehenek pedig a füvet, szintén a tápcsatornájukban élő baktériumoknak köszönhető.
Amikor a jók is képesek gonosszá válni
Az eddig alkalmazott antibiotikumokat szőnyegbombázáshoz hasonlíthatjuk. – egyaránt elpusztítják a gonoszokat és a jókat…Ráadásul a gonoszok fokozatosan megtanulnak ellenállni a gyógyszereknek és kezdik átvenni a terepet.
Új stratégiákra van szükség – ez mára nyilvánvaló. Méghozzá olyanokra, amelyek a hasznos baktériumokat megkímélik, sőt segítik őket a kórokozók elpusztításában!
Ehhez azonban meg kell tudnunk, hogy a káros baktériumok mitől válnak „gonosszá”..??? A Helicobacter pylori például a gyomorfekély okozója. Az általa fertőzött emberek 90%-nak nem okoz panaszt, sőt olyan mérgeket termel, melyek az étellel lenyelt kórokozókat pusztítja el. De vajon miért károsítja a többi 10% egészségét? A magyarázat egyszerű:
A kórokozó nem, csak a miliő számít….!!!
Baktériumok nélkül nincs működő immunrendszer
Amint azt már korábban említettük – a bélbaktériumok lényegi hatást gyakorolnak immunrendszerünkre. Az immunkompetens sejtek 70-80%-a a bélrendszerben érik meg, ott tanulják meg azonosítani a barátságos baktériumokat és felismerni a káros betolakodókat. Ez a rák elleni védelemben is fontos szerepet kap.
Épp ezért fontos a mikrobiom folyamatos karbantartása, melynek eleme a béltisztítás, méregtelenítés, a bélnyárkahártya állapotának stabilizálása. A béltisztítás történhet gyógynövényekkel, a méregtelenítésre alkalmas az aktív szén, a szilícium gél vagy az ásványföld. Az élő laktobacillusokat(tejsavbaktériumok) és a bifidustörzseket savanyú káposzta, kefir és különféle joghurtok formájában vehetjük magunkhoz.
Bár a probiotikumokat hirdető tv-reklámok gyakran túlzásokba esnek, a probiotikus baktériumtörzsek pozitív élettani hatása bizonyított tény, hiszen gátolják a kórokozók elszaporodását, támogatják immunrendszerünket, segítik az emésztést.
A probiotikumokat nem szabad összetéveszteni a „prebiotikumokkal” bár a két fogalom szorosan kapcsolódik egymáshoz. Utóbbiak olyan, emészthetetlen élelmiszer-alkotórészek, amelyek táptalajként szolgálnak a barátságos bélbaktériumoknak.
Ételt rendelő baktériumok
A baktériumok úgy viselkednek a bélrendszerünkben, mint a vendégek az étteremben: leadják a rendelést a gazdaszervezetnek, hogy mit is szeretnének enni.
A mikrobióta (egy meghatározott helyen jelenlévő mikroorganizmusok összessége) manipulálja az ételválasztást, ugyanis a bél mikrobái az idegi összeköttetésen keresztül képesek jelzést küldeni az agyba, és ezzel arra ösztökélni az embereket, hogy olyan táplálékot fogyasszanak, amelyre a mikrobáknak szükségük van.
„Ha nem tudod legyőzni, tedd a szövetségeseddé”…
Lassanként a tudomány is kezd ráébredni, hogy a baktériumok elleni háborút antibiotikumokkal nem lehet megnyerni, mert a kórokozók fokozatosan ellenálló képessé válnak a gyógyszerekkel szemben. A kutatók ún. probiotikus stratégiákat keresnek, amelyekben a mikrobák lehetnek a szövetségeseink. A tejsavbaktériumok pozitív hatásáról már régóta tudunk, de rajtuk kívül egyre több hasznos mikrobát találunk. A lactobacillus paracasei rátapad a fogszuvasodást okozó baktériumokra, összecsomósodik velük, így azok nem képesek megtapadni a fogak felületén.
A bacteroides fragilis olyan poliszacharidot termel, amely képes sakkban tartani a Helicobacter pylorit.
A baktériumölő baktériumok alkalmazása ígéretesnek tűnik…a feladatunk tehát az, hogy a velünk szinergiára vágyó mikrobákat a magunk javára fordítsuk és fegyverként alkalmazzuk a kórokozókkal szemben. Akár tetszik, akár nem, nem tudunk mikrobák nélkül élni. Hosszú távon pedig mindenképp profitálni fogunk belőle, ha alaposabban megismerjük és megértjük ennek az együttélésnek a lényegét.
Kautzky – Szemők Adrienn
okl.természetgyógyász
reflexológus, fitoterapeuta
Szólj hozzá