Mi a különbség?

Nemrég egy családi ebéd után nagymamám kitette az asztalra saját készítésű piskótatekercsét, ami természetesen mindig fantasztikusan finom, de ezúttal harsány sárga színben pompázott a tésztája, a szokottnál tömörebb volt, mégis könnyű, egyszóval volt benne valami „plusz”.Megkérdeztem Nagyit, mit újított a recepten?

Házi tojás van benne, fiam! Vettem újra néhány tyúkot.

Ez a rejtély tehát megoldódott, az azonban nem – legalább is számomra, hogy mégis mit tud beletojni egy hátsó udvarban kapirgáló tyúk a tojásba, amitől ennyivel szebb lesz a süti, illetve miért nem tudja a nagyüzemben lakó pipi ugyanezt. Elvégre mindkettőből ugyanúgy jön ki a tojás.

Horváth János Koppány gazda segítségével próbáltam utána járni a kérdésnek.

Akinek a kezében volt már bolti tojás és kertben kapirgáló tyúk terméke, szabad szemmel is érzékelheti a különbségeket: az üzemi tojás nagyobb, vékonyabb a héja, a tanyasi tojásnak harsány a sárgája, feltörés után jobban egyben marad, a fehérje jobban felverhető. Mi okozza ezeket a különbségeket?

Sok tényező befolyásolja egy tojás tulajdonságait, de leginkább a tartás módja, a tyúk fajtája, életkora, az etetés minősége, mennyisége és, hogy esetleg kap-e valamilyen tojótápot. Ketreces és szabad tartásban is lehet nagy és kis tojást találni. Négy méretbe soroljuk a tojásokat: S, M, L, XL. Szabad tartásban sokan – köztük mi sem – válogatjuk szét értékesítéskor méret szerint.

Ezek szerint ugyanaz a tyúk adhat kisebb és nagyobb tojást is?

Igen, nagyjából 30 hetes kortól tojik a tyúk akkora tojásokat, amekkorákat a későbbiekben is fog. A jércetojások, amiket a fiatal tyúk 18-20 hetes korától tojik, kisebbek, tartástól függetlenül.

Feltételezem a Ti tyúkjaitoknak sem egy idős néni vágja minden nap a répalevelet és keveri a magot. Milyen kategóriákba sorolhatóak a tojások tyúktartási körülmények szerint? Mik a szabályok a tartásban?

Három kategória van, amit a tojásokon található számmal jelezni is kell:

  • 0 kódjelű: bio tojás: szabad tartású tyúk tojása, amelyet biotakarmánnyal etetnek
  • 1 kódjelű: szabad tartású tojás: itt nem kötelező a biotakarmány, a kifutó és istállóméret meghatározott. A kifutó kötelező mérete 4 négyzetméter tyúkonként, istállóban négyzetméterenként hat tojó tartható.
  • 2 kódjelű: alternatív vagy mélyalmos tartás: zárt tartás, istállóban szabadon mozoghatnak a tyúkok, van tojófészkük is, de napfényt ők sem látnak, mint a ketreces tartásúak.
  • 3 kódjelű: ketreces tartás: a tyúkok darabonként minimum 750 négyzetcentiméteres ketrecben vannak elhelyezve zárt térben. 2012-ben az Unió lecseréltetett minden ketrecet, azóta ülőrudakat, körömkoptatót és tojórészt kell biztosítani a tyúkoknak.

tojas-1

Tehát a ketreces és alternatív tartású baromfiknak a villanykapcsoló mondja meg, mikor van éjjel és nappal, nincs téli időszámítás és takarmányt, tápot esznek?

Igen. Az eledelük nagyrészt kukorica, búza, napraforgó, takarmányborsó és szója. A szója a fehérjebevitel miatt fontos. Tojótápot a szabad tartású tyúkok is kaphatnak, de nem jellemző.

A napfény vagy annak hiánya milyen hatással van a tojás beltartalmára?

A „napsütötte” tyúkok tojásainak D – és E – vitamin tartalma lesz magasabb. Illetve több benne a kalcium és a szabad tartású tyúkok esetében további fehérjeforrást jelent a rovarok felcsipegetése, valamint sok helyen kapnak a fent említett módon gondozóktól zöldségféléket, magokat.

Biztosan elhihetjük a tojáskódnak, hogy bio vagy ketreces tartású tojást vettünk?

Igen, rendszeres hatósági ellenőrzés alatt állnak a termelők.

Mi a helyzet a kód nélküli tojásokkal? Olyan is van a piacokon.

A kistermelői háziállat-tartás szabályai szerint, ha otthon 50 darabnál nem több tyúkot tart valaki, nem kell pecsételtetni a tojásokat, de kereskedelmi forgalomba hozhatóak. 51 darabnál már ki kell váltani a tenyészkódot és muszáj jelölni a tojásokat.

Mi indokolja a nagyüzemi tojástermelés létjogosultságát? Az eddigi beszélgetéseink szerint az állatoknak, a tojásoknak és az egészségünknek sem jó.

Az emberiség tojásfogyasztása. A föld lakosságának jelenlegi tojásfogyasztási igényeit kizárólag szabad tartású tyúkok tojásaival nem lehet kielégíteni. A szabad tartású tyúkok esetében jóval kevésbé kiszámítható a tojáshozam. Ősszel és télen, a nappalok rövidülésével legalább felére csökken egy tyúk tojásainak száma. Ketreces tartásban egész évben vagy két évig, attól függően, hogy a termelő mennyi ideig tartja a tojókat stabilan kiszámítható a tojásmennyiség. Nem mellesleg sokkal olcsóbban lehet értékesíteni a ketreces tojást, hiszen a tartás jóval kevesebb emberi erőforrást igényel. Két ember el tud látni akár ezer tyúkot is. Szabad tartásban ez lehetetlen.

tojas-2

Mit gondolsz, rejt valós egészségügyi kockázatot az üzemi tojás fogyasztása?

Nem valószínű. Szabályos tartás mellett a ketreces tyúkok is nagyrészt ugyanazt eszik, mint a szabad tartásúak, leszámítva a szabadban fellelhető „pluszokat”. Ezek pótlására kapnak még általában tojótápot, ami plusz vitaminbevitelt jelent.

Ennek ellentmond a sok félhiteles információ az interneten és közszájon, amik szerint a ketreces tojók tele vannak tömve antibiotikumokkal, gyógyszerekkel, mesterséges tápokkal stb.

Vannak olyan termelői telepek, ahol nagyobb elhullás esetén megelőzés vagy utókezelés céljából gyógyszerezik a tyúkokat, amíg a betegség és fertőzésveszély fennáll, de nem állandóan. Szabad tartásban ez egyáltalán nem jellemző, nálunk sem. Mi, ahogy más igényes kistermelők is, évente cseréljük az állományt és maximálisan eleget teszünk a higiéniás előírásoknak. Az elhullást veszteségként tudomásul vesszük.

Köszönöm szépen a beszélgetést!

Farkas Bernadett