A műanyag szatyrok és zacskók környezetünkre gyakorolt hatása mellbe vágó. Elegendő körül néznünk és zacskót látunk mindenhol: fák tetején fennakadva, pocsolyában, vízben úszkálva, csatornarácsokon lengedezve. Tele vannak velük a parkok és az erdők.  Mindez semmi ahhoz képest, amekkora szennyezést ezek a zacskók globális méretekben okoznak. A reklámszatyrokat újra hasznosítani rendkívül drága dolog, nagy részük csak a sima szeméttelepekre kerül, ahol mérgező anyagokká bomlik. Ezek a mérgek aztán a földbe és a vízbe kerülnek.

Minden zacskó, ami a csatornánkba kerül, előbb-utóbb a tengerben köt ki. Mivel több száz évig bomlanak, a tengerek egyre jobban telítődnek műanyaggal. A tengeri állatok pedig rendszeresen összetévesztik a tengerben úszkáló színes nejlonzacskókat a vacsorájukkal, ami halálos tévedés. A környezetvédelmi szakemberek számára mindennapos látványnak számítanak a döglött teknősök, félig lenyelt szatyrokkal a szájukban, vagy a bélelzáródásban elpusztult fókabébik. A legtöbb állattal – ha nem is hal meg egyből – a belében landoló zacskótól végez a lassú éhhalál, mert a nejlon gátolja a táplálék-felszívódást. Arról nem is beszélve, hogy az úszó állatok belegabalyodnak a zacskókba, nem tudnak tőle rendesen mozogni, úszni, a vízi madarak repülni és ez szintén végzetes.

utazas-a-nylonzacsko-korul-1

Pedig a műanyag jó dolog, csak nem kell belőle ennyi. Nagyon praktikus, olcsó és tartós: ez az, ami egyszerre jó és hatalmas probléma is. Az olcsósága miatt nagyrészt ingyen és bárhol hozzá tudunk jutni, ezért nem őrizzük meg, nem használjuk fel többször, hanem, egyszerűen kihajítjuk és amikor kell, egy másikért nyúlunk. Egy nylonzacskó „élete” átlagosan 20 perc.  A szupermarketek és a butikok 13 milliárd darab szatyrot szórnak szét évente és ez a 13 milliárd zacsi darabonként kb.500 év alatt rohad el.

Vajon mennyit pakolhatunk még ezekből az olcsó, pár perces holmikból a Földre?

Dr. Simon Boxall, angol tengerbiológus – egyike volt azoknak, a kutatóknak, akik az északi sarkon dolgoztak -, meghökkentő mennyiségű szeméthegyre bukkant a társaival. A kutatócsoport több száz kilométerre dolgozott a legközelebbi várostól, kietlen jégmezőkön és szemét között. És bizony ott is találkoztak a jól ismert szatyrokkal. “A hely olyan szemetes volt, mintha egy nyaralóhely közepén lennénk. Ekkora tömegű szeméttel találkozni, egy ennyire lakatlan helyen, teljes kétségbeeséssel tölti el az embert” – nyilatkozta a Daily Mail-nek.

A probléma gyökere, hogy a szupermarketek attól tartanak, a vevők elpártolnak tőlük, amint a megszokott ingyen zacskókért pénzt kérnek.

Akadnak szerencsére pozitív kivételek is, mint például a Marks & Spencer és a B&Q (barkácsáruház lánc), akiknél már pénzbe kerülnek a szatyrok és az ebből származó bevételt környezetvédelmi célokra fordítják.

Több tucat ország fogyasztói, kereskedői és kormányai már összefogtak, hogy beszüntessék a szatyrokat, amelyek a városi szemetelés szimbólumai lettek. Az egész világ 500 milliárd zacskónál is többet használ el egy évben. Ezt úgy képzeljük el, hogy a Föld minden lakója legyen férfi, nő vagy csecsemő, 83 nejlonszatyrot használ el egy évben.

utazas-a-nylonzacsko-korul-2

A francia Auchan tavaly saját magától dobta az ingyen zacskó ötletét. A vásárlók, minőségtől függően pár száz forintért újrahasználható típusokat vehetnek. Az Auchan ragaszkodik az álláspontjához, miszerint egy árva vásárló sem bánta dolgot.

Az ír kormány zacskó-adót vezetett be már 2002-ben, ami 90%-kal csökkentette a nejlonzacskók használatát. A kormány adatai szerint az adó előtt, egy átlagos vásárló 328 darab zacskót használt el egy évben, most pedig csak 21-et. Az adóbevétellel a kormány elszámol a lakosságnak, és az összeget más környezetvédelmi projektekre költik.

Dániában, Németországban, Hollandiában, Olaszországban valamilyen formában zacskóadót vezettek be, Kína, Bangladesh, Kenya, Uganda, Tanzánia és Ruanda be is tiltotta az egyszer használatos műanyag zacskók használatát, a vastagabb fajtákon pedig importadó van.

Hazánk semmilyen formában nem tiltja a nylonzacskók használatát, de ez nem jelenti azt, hogy használjuk őket, amíg lehet!

Mindenki, aki egy kis felelősséget is érez bolygónk és a jövőnk iránt, nem használja az ingyen szatyrokat. Gyönyörű textilzacskókat és bevásárlótáskákat lehet vásárolni, vagy akár régi holmikból, ágyneműhuzatokból varrni magunknak.

Kevés helyet foglalnak el, táskában, babakocsi aljában, autóban könnyen elférnek és néhány hét alatt beépül a hétköznapjainkba a zacskómentesség.

Kis lépés az embernek, nagy lépés a hosszabb, egészségesebb jövő felé.

Farkas Bernadett