Igen, ez az egyik legismertebb húsvéti locsolóvers! Azaz:

 

Zöld erdőben jártam,
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Szabad-e locsolni?

 

A húsvét mozgó ünnep, március 22-e és április 25-e között évente más-más napra esik. Az ünnepkör virág vasárnappal kezdődik, amit a nagyhét követ, majd a húsvét vasárnap és a húsvét hétfő következik a locsolással. Zárónapja a húsvét utáni első vasárnap, amit a hagyomány fehérvasárnapnak hív.

 

Hogyan zajlik az ünnep?
A keresztények nagy megemlékezése a húsvéti ünnepkör. A hívők virágdíszbe öltöztetik a templomokat, nagypéntek a Megváltó kereszthalálának napja, amikor nagyon szigorú böjtöt tartanak a vallásos emberek. Nagyszombaton körmenetben énekelnek, imádkoznak, majd húsvétvasárnap Jézus feltámadásának örömünnepe következik. Ekkor ér véget a 40 napos böjt, a hústól való tartózkodás ideje.

 

Mi történik húsvét hétfőn?
A locsolás szokása a legjellegzetesebb, hívják ezt a napot vízbevető hétfőnek is. Az elnevezés a locsolás módjára utal. Azaz régen a legények a kúthoz vonszolták a leányokat, s egy vödör vízzel jól leöntötték őket. Más tájakon a patakban mosdatták meg a hajadon lányokat. A csurom vizes ruhából a lányok átöltöztek, s az lehetett a legbüszkébb, akinek ezt a legtöbbször kellett megtenni.
A fiúk locsoló rigmusokkal kértek engedélyt a locsoláshoz, majd megvendégelték őket kaláccsal, sonkával, főtt tojással, süteménnyel.

 

 

A húsvéti locsolkodás, vízzel öntés magyar hagyomány. Ismerik a szomszédos népek is a vízzel való áldás, megtisztulás lényegét, de nálunk alakult a locsolkodás hagyománnyá. A húsvéti locsolás az egyik legélőbb népszokásunk, bár ma már „szagosvízzel”, azaz kölnivel öntöznek a fiúk, a napjainkban falun és városokban egyaránt. 

 

„Szabad-e locsolni?” - hangzik el a legtöbb versecske végén, a lányok pedig mosolyogva hajtják fejüket az illatos felhőbe, majd adják át hímes tojásaikat, és kínálják finom süteményekkel a fiúkat.

 

Szabó Ági