Földhözragadt pénzügyek – 62 - Fenntarthatóság

A Római klub jelentését ismertetve a fenntarthatóságnál hagytuk abba. A fenntarthatóság már több, mint 30 éve benne van a közbeszédben, sőt Fenntarthatósági világnap is van, amit minden év októberében tartanak. Ilyenkor koncentráltan hívják / hívjuk fel a figyelmet a környezettudatosságra; minden megszólaló a „saját hozzáadott értékét” mutatja be, hangsúlyozza, propagálja.

Mik is ezek a környezeti hatások, ahol tudatos cselekvésre, hozzáállásra, sőt befektetésre van szükség!

1. A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb környezeti kihívását jelenti. Az élővilág különösen érzékeny a környezeti változásokra, a klímaváltozás hatásai az erdőkben már napjainkban is érzékelhetők. Mindezek nem rajtunk kívül álló, tőlünk független folyamatok, napi életvitelünkkel befolyásoljuk, befolyásolhatjuk őket.

2. Globális felmelegedés a klímaváltozás egyik részfolyamata, a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszú távú megemelkedését jelenti. A klímakutatók között gyakorlatilag teljes a konszenzus abban, hogy a globális felmelegedést nagyrészt az emberi tevékenység általi üvegházhatású gázkibocsátás okozza.

3. Üvegházhatású gázok. A Föld légkörében természetes módon is megtalálható üvegházgázok hasonló funkciót töltenek be, mint a melegházak üvegburája. Beengedik a Nap fényét, kifelé viszont elállják az útját.

A klímaváltozás és a globális felmelegedés tehát két különböző fogalom, ugyanakkor kiváltó okuk ugyanaz: az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid koncentrációjának növekedése a légkörben, melynek okai között az emberi hatások a legmeghatározóbbak.

Az ember által okozott szén-dioxid-emisszió mára eléri a 20 milliárd köbmétert. Ennek nagy része elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, fekete- és barnakőszén, lignit) elégetése révén keletkezik. A kibocsátás további 15-20%-a a földterületek hasznosításában bekövetkező változásoknak, köztük az erdőirtásnak és fakitermelésnek tulajdonítható. Kisebb mennyiségű szén-dioxid szabadul fel még a cement gyártása során is, a légi forgalom pedig igen jelentősen növeli a szén-dioxid szintjét. A szén-dioxid molekulák akár 200 évig is a légkörben maradnak, mielőtt az óceán vagy a bioszféra képes lenne elnyelni őket, azaz ha most beszüntetné az emberiség a szén-dioxid kibocsátását, a légkörben eddig felhalmozódott mennyiség még akkor is sokáig felmelegedést okozna.

Párizsi egyezmény

A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény a világ első átfogó éghajlati megállapodása, amelyet a párizsi klímakonferencián fogadtak el 2015 decemberében. A csaknem 200 ország – köztük Magyarország – aláírásával megszülető klíma-megállapodás legfontosabb célja, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti mértékhez képest, és erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy a felmelegedés legfeljebb 1,5 fokos legyen. A növekedés 1,5 fokon tartása számos területen (például biodiverzitás, egészségügy, élelmiszer- és vízbiztonság, gazdasági növekedés) mérsékelné a problémákat és az alkalmazkodási költségeket.

A klímakutatók szerint, ha az emberi tevékenység fel tudta gyorsítani a klímaváltozást, akkor le is tudja lassítani azt. A globális felmelegedés lelassítása érdekében számos dolgot tehetünk, melyek közül a legfontosabbak

• az ökológiai lábnyomunk csökkentése

• az erdőtelepítés (a fa széndioxidot lélegzik be és oxigént ki),

• a fosszilis energia megújuló energiával történő helyettesítése,

• az energiahatékonyság növelése, pazarló technikák visszaszorítása

• a műtrágyahasználat kiváltása a mezőgazdaságban,

• a tömegközlekedés előtérbe helyezése,

• a lokalizáció erősítése (a helyben megtermelt áruk helyben történő értékesítése)

• a „szemét-termelés” csökkentése (amit lehet, javítsanak meg),

• az újrahasznosítás támogatása, oktatása, külön iparágba szervezése.


Külön szeretném felhívni a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank honlapján található Ökológiai lábnyom kalkulátorra, javaslom, mindenki számolja ki a sajátját. Főoldal (mnb.hu)

Az ökológiai lábnyom azt méri, hogy életvitelünknek mennyi környezetei erőforrásra van szüksége, mekkora a területigénye szárazföldekből és a tengerfelületekből önmagunk fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez és hogy ezek által mekkora a természeti környezetre gyakorolt hatása. Értéke kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra egyaránt. Az ökológiai lábnyomok adatait gyakran használják érvként a jelenlegi életmód fenntarthatóságáról szóló vitákban. Ez a kalkulátor alapvetően a hétköznapi tevékenységeink üvegházhatású gázkibocsátását méri fel, ez a karbon-lábnyomunk, amely az ökológiai lánynyomunk közel 60%-át teszi ki. Az eredményt átváltva kapunk egy képet a globális hektárban kifejezett ökológiai lábnyomról.” (forrás az MNB honlapja)

Nekem ez lett az eredmény, van még mit javítanom.

 


A folytatásban az ESG részletes ismertetésével folytatjuk.

EMERI (emarczi@hu.inter.net)