Élelmiszerbiztonság, élelmiszerpazarlás: kéz a kézben jár

Első ránézésre az élelmiszerbiztonság alapelveinek betartása és az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányuló törekvések megvalósítása között feloldhatatlan ellentétek húzódnak. Az élelmiszerbiztonsági tanácsok betarthatatlanul szigorúnak tűnhetnek, a helyes gyakorlatok mintha csak több élelmiszerhulladék keletkezését generálnák. A valóságban azonban meglehetősen sok hasonlóságot találunk. Június hetedike, az élelmiszerbiztonság világnapja alkalmából a Nébih Maradék nélkül programjának munkatársai összegyűjtötték a két terület közös pontjait.

 

 Közös felelősség

Talán a legfontosabb párhuzamnak tekinthetjük, hogy mindkettő esetén közös a felelősségünk az élelmiszereredetű megbetegedések kialakulásának és az élelmiszerhulladékok keletkezésének elkerülésében is, hiszen az élelmiszerlánc minden lépésénél tenni kell azért, hogy érvényesüljenek az ezekhez fűződő elvárások. A lánc utolsó résztvevőjének, vagyis a fogyasztóknak, lakosságnak különösen fontos szerepe van: az élelmiszereredetű megbetegedések körülbelül 2/3-a, míg az élelmiszerhulladékok több mint fele a háztartásokhoz köthető.

 

 Fogyasztható?

Gyakran előfordul, hogy a pazarlás elkerülése érdekében az egészségünkre nézve kockázatos döntéseket hozunk. Háztartások élelmiszerkezelési gyakorlatainak megfigyelése rámutatott, hogy sokan figyelmen kívül hagyják például a joghurtok fogyaszthatósági idejét, vagy éppen eltávolítják a penészt a sajtokról, kenyérről, hogy azok ne a szemétben kössenek ki. Ezekben az esetekben az élelmiszerbiztonság háttérbe szorul, pedig az említett példák komoly veszélyeket tartogatnak, még ha nem is látjuk őket. Hiába tűnik kifogástalannak az élelmiszer színe, illata és állaga, a kórokozók jelenlétét legtöbbször nem kíséri érzékszervi változás. A penészes részek levágásával is hasonló a helyzet – a mikroszkopikus gombafonalak az egész terméket átszövik, sőt, akár a penész által termelt méreganyagok is jelen lehetnek.


Előzzük meg a bajt

Mindeközben a megoldás egyszerű, ha figyelünk a biztonságra, akkor a pazarlás mértéke is csökken. A kulcs a megelőzés – némi odafigyeléssel és tervezéssel elkerülhetjük a kockázatos helyzeteket és ezzel az élelmiszereredetű megbetegedéseket is. Például a bevásárlás és a heti menü átgondolásával, az egyes termékek fogyaszthatósági idejének ellenőrzésével biztosíthatjuk, hogy csak olyan élelmiszereket vásároljunk, amelyeket el is tudunk fogyasztani azok lejárata előtt. A hűtőszekrény hőmérsékletének rendszeres ellenőrzése és 1-5 °C között tartása jelentősen növeli a biztonságos tárolást. A fagyasztás pedig biztonságos módja az eltarthatóság meghosszabbításának. 


Food safety first!

Mindezt figyelembe véve láthatjuk, az élelmiszerbiztonságra a fenntartható fogyasztás alapköveként kellene tekintenünk, nem pedig annak ellenségeként. Ha pedig mégis döntési helyzetbe kényszerülnénk, ne feledjük: ne csak az Élelmiszerbiztonság Világnapján, hanem mindig az élelmiszerbiztonság legyen az első!